Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola

Balog: 1956 magyar és közép-európai ügy egyszerre

Ezerkilencszázötvenhat egyszerre magyar és közép-európai ügy - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Pozsonyban, ahol Marek Madaric szlovák kulturális miniszterrel közösen megnyitották az 1956 - A szabadságért és a függetlenségért című kiállítást.

A szlovák kulturális tárca épületében november végéig megtekinthető kiállítás ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében Balog Zoltán Márai Sándort idézve kijelentette: a szabadság nagy dolog, olyan, amely alkalmassá tesz arra, hogy magyarok és szlovákok közösen emlékezzenek. Elmondta: a magyaroknak 1956-ban a szabadságért folytatott harca azért is volt közép-európai ügy is, mert inspirációt jelentett minden olyan népnek, amelynek országában megszálló csapatok voltak, mert tudták, hogy ebben a harcban az ő szabadságukról is szó van.

Marek Madaric 1956-ot a modern kori magyar történelem olyan nagyon jelentős eseményének nevezte, amely rendkívüli mértékben érintette a ma a visegrádi csoportba tartozó országokat, mert ott is meggyengítették a kommunista rendszert, és előkészítették annak későbbi bukását. "Ha nem lett volna 1956, akkor valószínűleg nem lett volna 1968 és 1989 sem" - szögezte le a szlovák tárcavezető a prágai tavaszra és a rendszerváltoztatásra utalva.

Balog Zoltán felidézte: 1956-ban Losoncról 29 magyar indult el Magyarországra, hogy ott támogassák a szabadságharcot, ám a határon hetet közülük lelőttek, a többieket pedig elfogták. A magyar tárcavezető elmondta: ez a szomorú eset megmutatta, hogy az elnyomók is tudnak együttműködni, s az volt a tanulsága, hogy soha nem szabad megengedni, hogy akik a rossz ügyben összefognak, erősebbek legyenek azoknál, akik a jó ügyben fognak össze.

"A másik tanulság az: úgy kell harcolnunk a szabadságunkért, hogy abban mások is felismerjék a saját szabadság utáni vágyukat" - hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) ma úgy küzdenek azért, hogy megmaradjon önrendelkezésük Európán belül, hogy ebben mások is felismerik, mennyire fontos az önrendelkezés.

Balog Zoltán elmondta: a politikai együttműködés önmagában kevés, azt meg kell alapozni a kultúrában, az oktatásban és a gazdaságban is. Rámutatott: vannak örömteli eredmények; ilyen az is, hogy minisztersége idején Magyarországon sikerült csaknem kétszeresére emelni a szlovák nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolák számát. Hozzátette: Szlovákiában pedig most megvalósulhat az, hogy a magyar oktatási nyelvű kisiskolák egyfajta biztonságot kapjanak.

A kiállításmegnyitó végén Balog Zoltán Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntette ki Kubicka Kucsera Klárát, a szlovákiai magyar képzőművészek társaságának elnökét, a szlovákiai magyar művészettörténetért végzett tevékenysége elismeréseként.

Balog Zoltán csütörtöki pozsonyi látogatása során tárgyalt Menyhárt Józseffel a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnökével, és kétoldalú megbeszélést folytatott Peter Plavcan szlovák oktatási, tudományos, kutatási és sportügyi, illetve Marek Madaric kulturális miniszterekkel is. A szlovák oktatásügyi miniszterrel folytatott egyeztetésen a szlovákiai magyar tannyelvű kisiskolák kérdése és a révkomáromi Selye János Egyetem akkreditációja, a szlovák kulturális tárca vezetőjével tartott megbeszélésen pedig egyebek mellett a kisebbségi kultúrára szánt szlovák kormánytámogatások kerültek terítékre.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 19. 04:43
×
×
×
×