Gőgös Zoltán magánszemélyként nyújtotta be a földügyi népszavazási kérdést, amely így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?". Az ellenzéki politikus június 28-án adta le az összegyűjtött íveket, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) pedig július 4-én kezdte meg az ívek ellenőrzését. Az NVI ellenőrzése alapján a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megállapította, hogy a kezdeményező 181 318 érvényes aláírást adott le.

Az MSZP-s képviselő jogorvoslattal élt az érvényes aláírások számát megállapító NVB-döntés ellen, többek között arra hivatkozva, hogy az aláírások ellenőrzésekor az NVI az irányadó jogszabályokat tévesen értelmezte. Érvelése szerint az NVI nem tekinthette volna érvénytelennek azt a 701 aláírásgyűjtő ívet, ahol nem tudta beazonosítani az aláírást gyűjtő választópolgár személyét. Vitatta azt is, hogy az NVI csak a személyi azonosítók alapján végezte az aláírók személyazonosságának ellenőrzését.

Gőgös Zoltán ezek alapján 31 163 aláírásról állította, hogy ezek megítélésekor az NVI nem a jogszabályban írt feltételek alapján ítélte meg érvényességüket.

A Kúria szerint viszont a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan. A bíróság szerint az NVI helyesen járt el, amikor két lépcsőben vizsgálta az aláírások érvényességét, és előbb az aláírást gyűjtő személyt azonosította. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály szerint az aláírásgyűjtő adataihoz kapcsolódó hiányosságok azt eredményezik, hogy az íven szereplő valamennyi támogatói aláírás érvénytelen lesz.

A bíróság szerint az érvényes íveken az egyes aláírások érvényességének tételes vizsgálatánál a kezdeményezés támogatóinak valamennyi, a jogszabályban elírt adatukat fel kellett tüntetni, ezeket az adatokat kellett a központi névjegyzék adataival összevetni és csak teljes egyezőség esetén lehetett az aláírást érvényesnek tekinteni.

A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a bármilyen okból részleges adatok alapján az NVI nem tekintheti az aláírást érvényesnek, nincs lehetőség a személyi adatnak a lakcímnyilvántartás adataival való összevetésen alapuló egyezősége kimondására, azaz arra, hogy az adatokat az NVI hivatalból kiegészítse - szögezte le a bíróság. A Kúria szerint tehát ebben sem hibázott az NVI.

Gőgös Zoltán 45 aláírás tekintetében az NVI eljárásának jogszabálysértését állította, de felülvizsgálati kérelmében tételesen nem jelölte meg, hogy mely aláírásokhoz kapcsolódik ez az állítása, és azok mely íveken találhatók. Tételes, egyedi ellenőrzésre alkalmasság hiányában a Kúria a jogszabálysértés megvalósulását érdemben vizsgálni, megállapítani nem tudta - olvasható a Kúria végzésében.

A bíróság mindezek alapján a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nem tartotta megalapozottnak, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. A bíróság végzése jogerős.