Infostart.hu
eur:
384.81
usd:
328.01
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Ő beszélt a legtöbbet a magyar parlamentben

Az előző két ülésszakkal szemben tavasszal nem a szocialista Gúr Nándor, hanem az LMP-s Schmuck Erzsébet beszélt a leghosszabban a parlamentben, a legtöbbször azonban ezúttal is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára fejtette ki véleményét, aki minden tekintetben a ciklus legaktívabb felszólalójává vált.

Az elmúlt fél évben tizenegy kormánypárti politikus maradt néma az ülésteremben, köztük Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes is.

Schmuck Erzsébet tavasszal 12 óra 46 percet beszélt, két órával többet, mint a második Rétvári Bence (KDNP), akit a parlamentből és az LMP-frakció éléről távozó Schiffer András követ 8 óra 16 perccel.

Gúr Nándor ezúttal a negyedik helyre került 7 óra 36 percet kitevő felszólalásai alapján, őt az MSZP padsoraiból a tizedik Józsa István (5 óra 37 perc) és a tizenkettedik Bárándy Gergely (4 óra 31 perc) követik.

A Jobbik leghosszabban beszélő képviselője az Országgyűlést szintén elhagyó Novák Előd volt, aki a hatodik helyre került 6 és fél órán át tartó felszólalásaival. A Jobbik-frakcióból egy hellyel marad le Z. Kárpát Dániel (6 óra 3 perc), Staudt Gábor (5 óra 48 perc) pedig a kilencedik.

Az LMP öttagú képviselőcsoportjából négyen is az első tízbe kerültek felszólalásaik hossza alapján, az ötödik Sallai R. Benedek 7 óra 36 percig, a nyolcadik Ikotity István 5 óra 58 percig tartotta szóval képviselőtársait. Az ellenzéki pártból az összesített lista 16. helyén végzett Szél Bernadett volt a legszűkszavúbb, akinek tavasszal elég volt 3 és fél óra véleménye ismertetésére.

A Fidesz képviselőcsoportjából két államtitkár áll a lista elején, az adóügyekért is felelős Tállai András (4 óra 36 perc) a tizenegyedik, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (3 óra 32 perc) pedig a tizenötödik. A nem kormánytag fideszes képviselők közül a huszonnegyedik Vass Imre beszélt a legtöbbet, 2 óra 46 percet.

A minisztereknél a Miniszterelnökséget vezető Lázár János volt a legbőbeszédűbb, aki percre pontosan annyi ideig szólalt fel, mint Vass Imre. Orbán Viktor miniszterelnök 2 óra 5 percet beszélt és ezzel a harmincötödik leghosszabban felszólaló képviselő lett. A listát Simicskó István honvédelmi miniszter zárja, aki egyetlen alkalommal beszélt, kevesebb mint öt percet.

A független képviselők táborából Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa beszélt a leghosszabban, több mint másfél órán át, míg ezt a rangsort Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke zárja, aki egyszer kért szót, az egészségügyről szóló politikai vitában, amelyben több mint 8 perc alatt fejtette ki véleményét.

A tavaszi ülésszakot követően Rétvári Bence a felszólalások hosszúsága és száma alapján is a legaktívabb képviselőnek számít a 2014-ben kezdődött ciklusban. Az államtitkár 737 felszólalása összesen több mint 40 órán át tartott, és ezzel 3 órával többet beszélt, mint a második Gúr Nándor, valamint 5 órával megelőzi az LMP-s Sallai R. Benedeket.

Tavasszal tíz fideszes képviselő, valamint Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes maradt néma az ülésteremben. Közülük Kubatov Gábor hallgat a legrégebb óta, aki 2006-os parlamentbe kerülése óta egyetlen alkalommal, 2007-ben kért szót a napirend után, felszólalásában a demokratikus intézmények védelmében beszélt. Frakciótársa, Bíró Márk, aki 2010 óta tagja az Országgyűlésnek, eddig egyetlen alkalommal sem szólalt fel, míg Varga József 2012-ben, Farkas Flórián és Simon György pedig 2013-ban nyilatkozott meg utoljára.

Hende Csaba még honvédelmi miniszterként tavaly szeptemberben, Czunyiné Bertalan Judit pedig oktatási államtitkárként 2015 júniusában fejtette ki utoljára véleményét az ülésteremben.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×