„A legfőbb rizikótényezők, amelyek általában daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek, az egyoldalú táplálkozás, a mozgásszegény életmód, és természetesen a dohányzás” - figyelmeztetett a pulmonológus.

Hozzátette, hogy sok mindennek kell közrejátszania ahhoz, hogy egy szerzett genetikai sérülés következzen be a szervezetben, és kifejlődhessen maga a betegség.

„A röntgent nem a tüdőrák szűrésére találták ki, hanem a TBC feltárására, kiderítésére. A tüdőráknál általában a rizikócsoportba tartozó embereknek lenne javasolt a mellkasröntgennel való szűrés, és még inkább az alacsony dózisú mellkasi CT-szűrés” - közölte Bogos Krisztina.

Emlékeztetett, hogy a tüdőrák kezelése mindig nagyon nehéz kérdés, mert amikor tüneteket ad, akkor már nagy valószínűséggel a betegség előrehaladottabb, és meghaladja azt a korai stádiumot, amikor műtéti úton eltávolítható, és egy hosszabb gyógyulási esély állna fent.

„A rizikócsoportba tartozó – dohányos – betegeknél a köhögés megváltozása jelezhet betegséget, a véres köpet megjelenése mindenképpen, a nehézlégzéses panaszok, a mellkasi fájdalom, az étvágy megváltozása, a súlycsökkenés” - sorolta.

„A betegek 20 százalékánál lehet korai stádiumban kiszűrni a tüdőrákot, a körükben magasabb az öt éves túlélés aránya, és alacsonyabb a kiújulás kockázata” - mondta a pulmonológus.

„Az előrehaladottabb stádiumú betegségeket is több stádiumba osztjuk, és eltérő kezelési modalitást, kezelési stratégiát tudunk felállítani, mind a gyógyszeres, mind a sugárkezeléssel – van, ahol ezt komplexen tudjuk alkalmazni” - részletezte a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Onkopulmonológiai Szekciójának elnöke.