Orbán Viktor miniszterelnök februárban jelentette be, hogy kormánya népszavazást kezdeményez az uniós kötelező betelepítési kvóta ügyében.

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” - így szól a kérdés.

A kormányfő ekkor azzal érvelt, hogy nem lehet e döntés jogát elvenni a magyar lakosságtól, továbbá a betelepítési kvótát már az Országgyűlés is elutasította.

A Nemzeti Választási Bizottság február végén 9 igen és 3 nem szavazattal hitelesítette a kormány népszavazási kezdeményezését. Patyi András, a testület elnöke úgy vélte, hogy a kérdés nem ütközik tiltott tárgykörbe, valamint megfelel a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének.

A határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, ám az helybenhagyta a választási bizottság határozatát, mert megállapítása szerint a felülvizsgálati kérelmek nem voltak megalapozottak.

Dr. Madarász Gabriellát, a Kúria közigazgatási kollégiumának szóvivője azt mondta: az európai jog, az európai intézmények hatásköre és lehetőségeinek sérelme nélkül a magyar jogszabályok az alaptörvény, valamint a népszavazásról szóló törvény lehetővé teszik e kérdés föltevését.

A Kúria döntését egyébként több jogvédő szervezet, köztük a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért is bírálta, mert álláspontjuk szerint népszavazásra alkalmatlan kérdést akar feltenni a kormány.

Ettől függetlenül, mivel a kormány kezdeményezte a referendumot, így a hatályos jogszabályok értelmében nincs szükség aláírásgyűjtésre, a Kúria után az Országgyűlés elé kerül az ügy. A Ház Igazságügyi bizottsága ma délelőtt már meg is tárgyalja, ahogy azt Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kúria döntését követően ígérte.

"A kormány azonnal kezdeményezni fogja az Országgyűlésnél és a parlamenti pártok frakcióvezetőinél, hogy minél hamarabb kerüljön sor az Országgyűlésben a népszavazásról történő döntésre" - mondta Rogán Antal.

Ehhez azonban fel kell gyorsítani a szokásos ügymenetet. Információink szerint hamarosan eldől, hogy házszabálytól való eltérést vagy kivételes eljárást kezdeményez a beterjesztő, ám mindkét formulával elérhető, hogy már holnap dönthessen a ház a népszavazás elrendeléséről.

Ehhez elegendő a képviselők egyszerű többségének szavazata.

A határozat elleni panaszokat az Alkotmánybíróságnak kell elbírálnia. Mindezeket követően, várhatóan nyáron az államfő tűzheti ki a népszavazás időpontját, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé egy vasárnapra essen, tehát őszre várható a kvótareferendum.