A járóbeteg szakellátásban évente mintegy 70 millió orvos-beteg találkozás történik, ami azt jelenti, hogy mindenki évente átlagosan hét alkalommal megy el a rendelőbe.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2013 óta minden évben megvizsgálja egyes szakrendelőkben az ott vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. A 2016-os adatok 39 intézmény adatainak átlagát mutatják – mondta a szervezet leköszönő elnöke. Dr. Pásztélyi Zsolt hozzátette: a legforgalmasabb szakrendeléseken 40 nap az átlagos várakozási idő.

„Hetvenmillió orvos-beteg találkozás történik ma a járóbeteg-szakellátásban Magyarországon, ebből 8300 beteg válaszát tudtuk összegyűjteni. A vizsgálatot három éve mindig elvégezzük, tíz szakmában nézzük azt, hogy mennyire változtak az előjegyzési idők. Betegfogadási listákat vezetnek a járóbeteg-szakellátók arról, hogy mennyi beteg és milyen hosszú ideig várakozik arra, hogy ellátást kapjon, ezt próbáltuk felmérni. 2016-ben 39 tagintézménytől kaptunk választ” - mondta a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség leköszönő elnöke.

Pásztélyi Zsolt kiemelte: „8-12 nap között van az átlagos várakozási idő. Vannak jól elérhető szakmák, ilyen a sebészet, a fül-orr-gégészet, ahol viszonylag hamar ellátják a betegeket, van a középmezőny; nőgyógyászat, belgyógyászat, neurológia, szemészet, amelyeknél 12-14 nap a várakozási idő. A legrosszabbak az eredmények a reumatológián és a kardiológián. Utóbbinál nagyon hosszú; 40 nap. Ennek csak részlegesen oka a sok beteg, illetve a kis kapacitás, arról is van szó, hogy rengeteg az olyan, felesleges orvos-beteg találkozás, amit egyébként ki lehetne váltani, ha a háziorvos is felírhatna bizonyos gyógyszereket, emiatt nem kellene szakorvoshoz fordulnia betegeknek. Erre az államtitkárságnál tettünk is javaslatot.”

A tavalyi járóbeteg konzultáció adataiból az is kiderül: a válaszadók közel fele anyagi okok miatt nem teheti meg, hogy magánrendelésre menjen, mintegy 30 százalékuk viszont azt válaszolta: ha hosszú a várólista, inkább magánellátót választ.

„2014-ről 2015 pár szakmában volt csökkenés, de 2015-2016-ra alig változott az előjegyzési idő. Ezek a számok ott vannak az OEP asztalán is, egyelőre feldolgozatlanul. Ezzel mindenképpen foglalkoznia kell az egészségpolitikának, hiszen nem biztos, hogy a sok beteg az oka a hosszú várakozási időnek, hanem lehet, hogy nincs annyi orvos, nem rendelnek annyi órában, amennyiben kellene. Ha a betegek nem kapnak rövid időpontot, elkezdenek keresni és máshova mennek, ennek az a végeredménye, hogy a 15-20-40 napra kapott időpontjukban nem jelennek meg, miközben az orvos várja őket. Ebből 20 százalékos kapacitáskihasználatlanság is keletkezik, amit kezelni kéne. Csökkenteni kellene a várakozási időket, és erre finanszírozói, tehát az OEP irányából jövő kezdeményezésekre lenne szükség” - hangsúlyozta a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség leköszönő elnöke.