Semjén Zsolt a megnyitón jelentette be, hogy Magyarország 2021-ben ismét vadászati világkiállítást rendez. A kiállításon 12 országból mintegy 260 kiállító van jelen.

Semjén Zsolt három olyan területet emelt ki, amellyel szerinte Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet: az új fegyvertörvény életbe léptetését, ami a bürokrácia csökkentésével rendszerváltást hozott a fegyvertartás terén, a teljes konszenzussal elfogadott vadászati törvényt, és az előkészítés alatt álló, 2021-es budapesti vadászati világkiállítás megrendezését.

Hangsúlyozta, hogy egyetlen parlamenti frakció sem szavazott a vadászati törvénnyel szemben. Az új vadászati törvény 20 évre vonatkozik, amit elsősorban a világhírű magyar vadállomány védelme indokol, és forradalmi változásnak nevezte a tájegységek bevezetését is. A magyar vadgazdálkodás minősége ezzel radikálisan javulni fog - tette hozzá.

Jelezte: Magyarország a nemzeti szuverenitás alapján nem tartja indokoltnak, hogy a terrorizmusra hivatkozva szigorításokat vezessenek be a sportlövők és a vadászok fegyvertartása terén.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a magyar vadászati hagyományok megőrzése érdekében visszaállították az agarászatot és az elöltöltős fegyverek használatát. Minden természetes vizet visszajuttattak a magyar horgászok kezébe, és megszűntették az ipari halászatot - mondta.

Tájékoztatása szerint az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján rendezik meg ismét a világkiállítást 2021-ben, Budapesten, a világkiállítás lebonyolítására hamarosan miniszteri vagy kormánybiztost neveznek ki.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a kiállítás a magyar vadgazdálkodás, a vadászok, horgászok, és természetkedvelők ünnepe, és ezeken a területeken az elmúlt 20 év legjelentősebb stratégiai jogszabályalkotása valósult meg. A magyar vadászati, erdészeti, halgazdálkodási szabályozás iránt számos szomszédos ország érdeklődik - a világszínvonalú magyar szabályozás követendő példa lehet - hangsúlyozta.

Kiemelte, több száz beruházás megvalósult a turistaútvonalakon és erdészetekben, köztük erdei vasutak, tanösvények, kerékpárutak és kilátók. Egyúttal figyelmeztetett: a horgászat és halgazdálkodás területén még számos feladat van, a horgászati törvénnyel új korszak kezdődik, fenntartható halgazdálkodás valósul meg.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke kiemelte: 2016 január elsejével megszűnt a kereskedelmi célú halászat a magyarországi természetes vizeken, azokat a horgászszervezetek kezelik, 44 ezer hektáron közel 400 vízterület talált régi vagy új gazdára. Az eljárások folytatása és az adatok tisztítása után további területek kerülnek majd az országos horgász szövetség haszonbérletébe.

Közölte: a szövetségnek 28 tagszervezete, ezer egyesülete, és 350 ezer horgász tagja van. Elkészült az egységes állami horgászokmány, a közeljövőben megalkotják a nemzeti halgazdálkodási és horgászturisztikai stratégiát - jelezte. A vadászati védegylettel együtt dolgoznak a kormorántelepek problémájának megoldásán, tagszervezeteik benyújtották a telepek helyének meghatározásához szükséges térképeket - mondta Szűcs Lajos.

A megnyitón Bernard Lozé, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke is részt vett, továbbá több magyar és külföldi szakmai szervezet vezető tisztségviselője.