Az alapvető jogok biztosának egyik alkotmányértelmezési kérdése azt tartalmazza, hogy "a magyar intézmények és szervek segítő kezet nyújthatnak-e más államok jogellenes kiutasító lépéseinek végrehajtásához?".
Székely László utalt a magyar alaptörvényre is, amely szerint a magyar intézmények és szervek nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik. Az ombudsman szerint továbbá a magyar államnak nem kötelessége végrehajtani olyan uniós jogi rendelkezést, amelyre a csatlakozásakor kötött szerződésekkel nem adott felhatalmazást.
Az ombudsman az unió azon határozatával kapcsolatban tette fel kérdéseit, amely szerint "a kiválasztás elveinek és szabályainak rögzítése nélkül más tagállamokba irányítandó csoportokat kell kiválasztani és őket (...) más uniós tagállamba kell áthelyezni".
A határozat alapján a menedékkérőknek nincs lehetőségük arra, hogy kifejtsék álláspontjukat az áthelyezési intézkedéssel kapcsolatosan, ellentétben az általánosan irányadó uniós jogi normákkal - írták.
Az alapvető jogok biztosát aggodalommal tölti el az is, hogy más uniós jogszabályi javaslatban is felmerül, sőt állandó mechanizmusként is megjelenhetnek a menedékkérőket sújtó olyan kollektív, kényszerítő jellegű intézkedések, amelyek az egyéni mérlegelés figyelmen kívül hagyásával kívánnak a helyzetükbe beleszólni.
Arra is rámutatott, hogy a nemzetközi jog alapján ha az állam elrendeli és ezáltal megparancsolja egy külföldinek, hogy hagyja el a területét, kiutasításnak minősül, "bárhogyan is nevezzék azt a nemzeti jogokban". Ebből okszerűen következő jogértelmezés, hogy az unió által elrendelt áthelyező határozatot kiutasításnak kell minősíteni - áll a dokumentumban.
A kiutasítás önmagában nem tilos, azonban az egyén személyes magatartásán vagy jogi helyzetének egyedi elbírálásán kell alapulnia, és ez semmiképpen nem teljesül a tanácsi határozatban foglalt tömeges áthelyezések esetén az ombudsman szerint.
Ha egy állam emberek nagyobb csoportjával kapcsolatban hoz kiutasító határozatot, anélkül, hogy figyelemmel lenne sajátos egyéni jogi helyzetükre, kollektív kiutasítást valósíthat meg, azt pedig tiltja az alapjogi charta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint Magyarország alaptörvénye is - állapította meg.
Kitért arra is: a genfi egyezmény biztosítja a menedékkérőknek, hogy a menekültügyi eljárást abban az államban várhassák meg, ahol a kérelmüket benyújtották, ez a tartózkodás pedig az egyezmény értelmében jogszerűnek is minősül, és ezt szakítaná félbe a kötelező áthelyezési határozat, amely további súlyos jogi aggályokat vet fel.
A biztos másik alkotmányértelmezési kérdése arra irányul: köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre Magyarország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.
A határozat alapján a menedékkérőknek nincs lehetőségük arra, hogy kifejtsék álláspontjukat az áthelyezési intézkedéssel kapcsolatosan, ellentétben az általánosan irányadó uniós jogi normákkal - írták.
Az alapvető jogok biztosát aggodalommal tölti el az is, hogy más uniós jogszabályi javaslatban is felmerül, sőt állandó mechanizmusként is megjelenhetnek a menedékkérőket sújtó olyan kollektív, kényszerítő jellegű intézkedések, amelyek az egyéni mérlegelés figyelmen kívül hagyásával kívánnak a helyzetükbe beleszólni.
Arra is rámutatott, hogy a nemzetközi jog alapján ha az állam elrendeli és ezáltal megparancsolja egy külföldinek, hogy hagyja el a területét, kiutasításnak minősül, "bárhogyan is nevezzék azt a nemzeti jogokban". Ebből okszerűen következő jogértelmezés, hogy az unió által elrendelt áthelyező határozatot kiutasításnak kell minősíteni - áll a dokumentumban.
A kiutasítás önmagában nem tilos, azonban az egyén személyes magatartásán vagy jogi helyzetének egyedi elbírálásán kell alapulnia, és ez semmiképpen nem teljesül a tanácsi határozatban foglalt tömeges áthelyezések esetén az ombudsman szerint.
Ha egy állam emberek nagyobb csoportjával kapcsolatban hoz kiutasító határozatot, anélkül, hogy figyelemmel lenne sajátos egyéni jogi helyzetükre, kollektív kiutasítást valósíthat meg, azt pedig tiltja az alapjogi charta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint Magyarország alaptörvénye is - állapította meg.
Kitért arra is: a genfi egyezmény biztosítja a menedékkérőknek, hogy a menekültügyi eljárást abban az államban várhassák meg, ahol a kérelmüket benyújtották, ez a tartózkodás pedig az egyezmény értelmében jogszerűnek is minősül, és ezt szakítaná félbe a kötelező áthelyezési határozat, amely további súlyos jogi aggályokat vet fel.
A biztos másik alkotmányértelmezési kérdése arra irányul: köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre Magyarország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.
