A miniszter azt mondta: Paksot azért tartják fontosnak, mert szerintük olcsó áram nélkül nincs rezsicsökkentés, olcsó áramot pedig csak Paks tud előállítani. "A rezsicsökkentés miatt már nem egy kötelezettségszegési eljárásban vagyunk Brüsszellel" - mondta a miniszter, hozzátéve: eddig minden információt megadtak Paksról, amelyet az Európai Unió kért.

Úgy fogalmazott: több témát le is zártak ezzel kapcsolatban, és mindegyiken végig fognak menni, ez a dolguk, mert Magyarország az Európai Unió tagállama. Rogán Antal kiemelte: csak azt nem érti, hogy ha Finnország építhet atomerőművet, Magyarország miért nem.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen csütörtökön a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt.

Az Alkotmánybíróság (Ab) Quaestor-üggyel kapcsolatos keddi döntésére reagálva Rogán Antal közölte: a bankok elérték a céljukat, az általános kártalanítást "gyakorlatilag eltörölték". A kormány azt mondta - tette hozzá -, hogy mindenkinek általánosan minden után kártalanítás jár, ehelyett az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy "káron nem lehet nyerészkedni, tehát kamatot nem lehet kifizetni, sőt, a kifizetett kamatot le kell vonni". Ez azt jelenti, hogy mindenkivel egyénileg kell elszámolni fair elszámolás keretében, ezzel a Quaestor-károsultak kevesebbet fognak kapni, mint az eredeti törvény alapján - emelte ki Rogán Antal. Hozzátette: a kormány próbálja felgyorsítani, de az elszámolás mindig tovább tart, mint az általános kártérítés.

Az Alkotmánybíróság kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A testület elnöke szerint a törvény alkotmányos módon kijavítható.

A március elején kipattant ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás is indult, majd március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.

Egy hónappal később elfogadták a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. Ezt azonban magánszemélyek és pénzintézetek megtámadták az Ab-n.