A toxikológiai tapasztalatok hátterére világított rá az a kutatás, amelyet nemrég publikáltak a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudósai. Zacher Gábor toxikológus főorvos, a Honvédkórház Sürgősségi osztályának vezetője azt mondta: most már pontos, és a fiatalok számára is érthető tudományos magyarázattal szolgálhatnak a füves cigi agyműködésre gyakorolt hosszú távú, és drasztikus hatásairól.

"Ez, azt gondolom, borzasztó nagy előrelépés, gyakorlatilag képileg bizonyított az a hatás, amit eddig láttunk a betegeknél: magatartásváltozásuk, memóriazavaraik voltak, megjelent akár náluk egy marihuána okozta pszichózis."

Zacher Gábor hozzátette: nem fenyegetésként kell alkalmazni a most feltártakat, hanem sokkal inkább a fiatalok józan eszére és ítéletére kell bízni a döntést, amelyet most már rendkívül részletes vizsgálatok támasztanak alá.

"Ezt elmagyarázva a gyereknek, megpróbálni őt felnőttnek tekinteni: 'öreg, döntsél, ez lehet belőled', és akkor ott van egy zagyva, kusza kép és van egy lefésült történet, a normálisan és a nem normálisan működő rendszer. Akkor talán jobban belegondol a gyerek, hogy a buliban elszívja-e a spanglit vagy nem."

Az InfoRádió Aréna című műsorának másik vendége, Katona István neurobiológus részletesen beszélt a kutatásról, és azt mondta: megdöbbenve tapasztalták, hogy a kannabiszfogyasztás drámai módon csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét, valósággal lesöpöri a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről.

"Ezzel a mikroszkóppal sikerült bizonyítani, hogy ilyenkor az idegsejtek idegvégződéséről eltűnik az a receptorfehérje, ami nagyon fontos az idegsejtek működésének finomhangolásában."

Katona István hangsúlyozta: a vizsgálat is bizonyította, hogy az orvosi célból használt minimális dózis alig okoz elváltozást a receptor mennyiségében, a nagy dózisú THC viszont drasztikus rombolást végez.

Zacher Gábor hozzátette: Magyarországon 10 ezerre becsülik a marihuánafüggők számát.

A drogokra való rászokás egy tanulási betegség - mondta Katona István. A neurobiológus hangsúlyozta: ha egyszer már beégett a memóriába a szerhez társított pozitív hatás, akkor rettentő nehéz kiirtani. Éppen ezért Zacher Gábor toxikológus nem is leszokásról, hanem átmenetei szermentességről beszélt.

A függőség - így a drogfüggőség - kialakulásának kulcsa az agyban kialakult belső jutalmazó rendszerben keresendő - mondta Katona István. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa hozzátette: az élet rendkívül energiaigényes - abba, hogy ételt, italt, szerelmet találjunk, abba rengeteg energiát kell fektetni -, így létrejött egy úgynevezett belső jutalmazó rendszer, amely ezeket a sikeres törekvéseket honorálja, és - a boldogsághormonként ismert - dopamin felszabadulásáért felelős. Ez segíti a szinapszisok működésének megerősödését, ami a tanulásban rendkívül fontos. Ha a cigarettához vagy valamilyen droghoz az agy egy pozitív hatást társít, az a nyom örökre beleég az egyén memóriájába, tulajdonképpen egy klasszikus tanulási folyamatról van szó - magyarázta Katona István.

"Igazából a megelőzés döbbenetesen fontos. Sokkal fontosabb, mint ahogy pár évtizeddel ezelőtt gondoltuk. Ha már egyszer beégett az idegsejthálózataimba, hogy kell az elalváshoz mondjuk a cigaretta vagy a sör, akkor azt nagyon nehéz lesz onnan kigyomlálni."

Zacher Gábor toxikológus főorvos, a Honvédkórház Sürgősségi osztályának vezetője is azt hangsúlyozta: nem lehet tényleges leszokásról beszélni.

"Pontosan ezért mondjuk azt, hogy a függőséget nem tudjuk meggyógyítani, abban tudunk segíteni, hogy tartósan esetleg szermentesként élje az életét. Világéletében absztinens függő lesz."

Abban mindkét szakember egyetértett, hogy minél korábban kell elkezdeni a megelőzést, és a drogprevencióban a józan észre kell hatni és nem a tiltás eszközeit kell előtérbe helyezni.