A felmérés eredményei szerint a rendszerváltás után nagyon alacsony volt az idegenellenesség, ám utána, 1992 és '95 között nagyon gyorsan megnőtt, ettől kezdve pedig 2000-ig folyamatosan oszcillált. 2002 és 2011 között beállt egy stabil szintre: a magyar lakosság durván negyede-harmada értett egyet azzal a lehetőséggel, hogy minden menedékkérő előtt be kellene zárni az ország kapuit. 2011 után elkezdett újra nőni, és most már harmadik éve egyre magasabb ez az arány.
Jelenleg 46 százalék körül vannak az idegenellenesek és a mérlegelők is, míg az idegenbarátok aránya 10 százalék körül mozog - derül ki a felmérés eredményeiből. A mérlegelők úgy nyilatkoztak: a határon túli magyarokat beengednék az országba, de mindenki mást kint tartanának a határokon kívül. A leginkább visszautasítottak között vannak az arabok és a romák, ennél egy kissé kevésbé visszautasítottak a kínaiak, az afrikaiak, illetve a románok.
"Az idegenellenesség mértéke függ az iskolai végzettségtől és a pártszimpátiától" - emelte ki a vezető kutató. "A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében sokkal alacsonyabb az idegenellenesség mértéke, mint az ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőknél. A pártszimpátia tekintetében azt látjuk, hogy a Jobbik szimpatizánsai körében az átlagosnál jóval magasabb az idegenellenesség. De azt is tapasztaltuk, hogy az MSZP szimpatizánsai körében is magasabb ez az érték" - mondta Sík Endre.
Hanganyag: Herczeg Zsolt




