Délelőtt 10 órakor megkezdődött az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése. 43 év után először alakul Magyarországon szabad, demokratikus választás eredményét tükröző Parlament. Az új törvényhozói testület leendő képviselői közösen elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét Oszter Sándor színművész tolmácsolásában. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök ünnepi megnyitóját követően Varga Béla az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnöke mondott beszédet, amelyben köszönetet mondott azért, hogy jelen lehet a magyar
történelem új korszakának nyitányán. Utána Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője szólt az egybegyűltekhez. A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő korjegyzőként látja el. Így a 89 esztendős, MDF-es Kéri Kálmán lett a korelnök. Munkáját az alig 23 esztendős Glattfelder Béla, a legfiatalabb parlamenti képviselő, továbbá Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás felváltva segíti. Õk mindnyájan a Fidesz képviselői.
Antall József és Tölgyessy Péter az újjáalakult Országgyűlés első szünetében nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. Az MDF és az SZDSZ vezető személyiségei bejelentették, hogy a két párt megállapodott, hogy a mostani ülésszakon megválasztják a Magyar Országgyűlés elnökét. Erre a funkcióra Göncz Árpádot, az SZDSZ Országos Tanácsának tagját, a Magyar Írók Szövetségének elnökét együttesen javasolják. Megegyeztek abban is, hogy az Országgyűlés első alelnöki funkciójára Szabad György professzort, az MDF jelöltjét javasolják. E választás alapján az ideiglenes államfő Göncz Árpád, az Országgyűlés ideiglenes elnöke pedig Szabad György lesz. Megállapodtak abban is, hogy az alkotmány módosítása után - amely szerint a Parlament dönt az államfő személyéről - Göncz Árpád köztársasági elnökké, Szabad György házelnökké választását támogatják.
A Parlament folytatódó ülésén a mandátumigazolást követően megalakultak a pártok képviselőcsoportjai, megválasztották az Országgyűlés tisztségviselőit és bejelentette lemondását a Németh-kormány. A plénum ezt követően 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. A törvény rögzíti, hogy október 23-át, az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja. Az új Parlament ezután szándéknyilatkozatot tett közzé arról, hogy Magyarország az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává kíván válni.
További érdekességek a rendszerváltó időkről a facebook.com/kozossiker oldalon.




