Infostart.hu
eur:
385.94
usd:
331.43
bux:
119395.26
2026. január 14. szerda Bódog

Maruzsa: több mint 105 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe

Több mint 105 ezer diák adott be jelentkezést a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, ez nagyjából megegyezik az előző esztendő adatával - közölte Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Kiemelte: alapképzésekre 68 597-en jelentkeztek a február 15-ei határidőig, ami 1,6 százalékos csökkenést jelent, az osztatlan képzések ugyanakkor nagyon népszerűek, 10 400-an jelentkeztek, ami 6 százalékos bővülés.

Az előző évinél többen preferálták a felsőoktatási szakképzéseket, míg a mesterképzéseknél minimális a csökkenés. Előbbinél 8,3 százalékos a növekedés, míg utóbbira 1,6 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésekre 91 595 felvételi kérelmet regisztráltak, ami 0,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly, míg önköltséges képzésekre 14.021-en, az előző évinél 2 százalékkal kevesebben jelentkeztek.

A legnépszerűbb képzési terület - hasonlóan a tavalyihoz - a műszaki volt, 16 százalékkal, amelyet a gazdaságtudományi és pedagógusképzés követett 15 és 12 százalékkal - ismertette a helyettes államtitkár, aki kitért arra is: orvos és egészségtudományi képzésre 9 százalék, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány.

A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek - jelezte.

Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma is, míg 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, idén 3963-an adtak be kérelmet. A pedagógusképzés népszerűbbé válását az államtitkár az életpálya mellett az általános óvodáztatási kötelezettséggel és a kapcsolódó fejlesztésekkel indokolta. Ez azt mutatja, hogy a felsőoktatásba jelentkező fiatalok jelentős része részt vesz a pályaorientációban és ennek megfelelően választ hivatást - mutatott rá. Maruzsa Zoltán elmondta: az összes jelentkezések száma gyakorlatilag megegyezik a tavalyival, 358.115 volt.

Kitért arra is, hogy duális képzések műszaki, informatikai, agrár, természettudományi és a gazdaságtudományi területen indulnak. Első alkalommal 20 felsőoktatási intézményben 350 cég közreműködésével, négy képzési területen 832 meghirdetés között lehetett választani. Közlése szerint a tavalyi eljárásban az adott képzésekre beadott jelentkezésekhez képest átlagosan 7 százalékos a növekedés a duális formában is induló képzések esetén.

Maruzsa Zoltán elmondta: a kormány által preferált területeken növekedés figyelhető meg, míg 2010-ben informatikára 6 százalék, idén 8 százalék jelentkezett. A műszaki területen 14 százalékról 16 százalékra, pedagógusképzésben 5 százalékról 12 százalékra nőtt a kérelmet benyújtók aránya.

Kitért arra, hogy az idei eljárás során is egyeztettek Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és a Felsőoktatási Kerekasztallal, így csak olyan intézkedéseket hoztak, amelyek minden szereplő egyetértését bírták.

Pupek Emese, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: 100 adminisztratív dolgozó működött közre a mintegy 750 ezer dokumentum hitelesítésénél.

Volt olyan jelentkező, aki három perc alatt és volt aki 54 nap alatt töltötte ki jelentkezését, az átlagéletkor 23,6 év. Július 9-ig lehet a hiányzó dokumentumokat benyújtani, a másolatokat feltölteni, a sorrendet módosítani. A ponthatárok meghúzása után július 23-án értesítik a jelentkezőket hová nyertek felvételt - közölte. 

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Tegnap esést láthattunk Amerikában, ezt követően azonban már Ázsiában az emelkedésé a főszerep ma reggel, illetve az európai tőzsdék is felfelé vehetik az irányt. A nemesfém piacon továbbra is dőlnek a történelmi csúcsok: az arany és az ezüst is soha nem látott magasságokba emelkedett. Piacmozgató gazdasági események szempontjából a délutáni amerikai inflációs adatok hozhatnak izgalmakat, emellett érdemes lesz figyelni Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos potenciális bejelentéseit, ugyanis rendkívül feszült a helyzet. Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×