Az MNB szerdai közleményében leszögezi: az Ab határozata nem a jegybank, hanem a bíróság számára fogalmazott meg új feladatot. Az MNB így megvárja az ügy kapcsán megszülető új bírósági ítéletet, amelynek egyelőre nem ismert a döntési iránya, indoklása.

A jegybank hangsúlyozza azt is, hogy továbbra is fellép a piacot jogsértően befolyásolni próbáló és megtévesztő hírek nyilvánosságra hozatala ellen.

Az MNB 2013 novemberében tiltott piacbefolyásolás miatt 3-3 millió forintra büntette a Napi.hu hírportált és a Napi Gazdaság Kiadót a 2013. október 16-án "Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet" címmel megjelent cikk miatt.

A cikk szerint a norvég állami olajalap mérlegelheti 1,6 százalékos Mol-részesedésének eladását, a magyar olajtársaság vezetője elleni, horvátországi korrupciógyanú miatt. A cikk kitért arra is, hogy az olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezhetné a Mol papírjait, ugyanakkor a döntés nem automatikus, az olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie, és nem egyértelmű, hogy hogyan viszonyulnak a Mollal kapcsolatba hozható korrupciós ügyhöz.

A cikket azonos tartalommal tette közzé a Napi.hu és a Napi Gazdaság Kiadó Kft. által kiadott Napi Gazdaság című nyomtatott sajtótermék aznapi száma. A Mol-részvények aznap hatalmas árfolyamesést szenvedtek el, az MNB pedig hivatalból piacfelügyeleti vizsgálatot indított.

A napi.hu az MNB döntését bíróságon támadta meg, ám a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (FKMB) elutasította a portál keresetét. Ezt a döntést támadta meg a napi.hu alkotmányjogi panasszal az Ab-n.

Az Ab leszögezte: a támadott ítélet tévesen állapította meg, hogy az alaptörvényben foglalt szólás- és sajtószabadságra vonatkozó alapjogi érvelések és az Ab határozataira épülő okfejtések a bírósági eljárásban nem vizsgálhatók.

Az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a közölt információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik, az elvárható gondosság követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az a sajtót az egyébként alátámasztott tények és összefüggések valósághű közlésétől elzárja.

Az FKMB-nek arról kellett volna döntenie, hogy a napi.hu szerkesztési módja egyértelműen megtévesztő volt-e és kellő indokul szolgálhatott-e a szankcionálásra; miután ez nem történt meg, az Ab a támadott ítéletet megsemmisítette. Az MNB közigazgatási határozatának újbóli felülvizsgálata a bíróság hatáskörébe tartozik.

A jegybank a közleményében kiemeli: az MNB 2014-ben meghirdetett új stratégiájának egyik alappillére, hogy kiemelt védelmet biztosítson a fogyasztók és a kisbefektetők számára, mivel ők jelentős információs hátrányban vannak a pénzügyi és tőkepiaci szolgáltatókkal szemben. Ennek megvalósítása érdekében az MNB alapvető elvárása, hogy a piaci intézmények részéről a fogyasztók és a kisbefektetők számára azok ügyleti döntését megelőzően valamennyi lényegi - akár negatív, akár pozitív tartalmú - információ rendelkezésre álljon.

A befektetési döntésekhez szükséges, valós információk széles körben való terjesztésében komoly szerep hárul a médiára, azon belül is kiemelten a gazdasági szakújságírásra, amely ezen feladatának teljesítésével sokat tud tenni az átlátható, tisztességes elvek mentén, jogsértő befolyásolás nélkül működő tőkepiac kialakítása érdekében.

Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a piaci intézmények vagy bármely egyéb, a piacot befolyásolni képes forrás valós, és ne megalapozatlan, félrevezető vagy hamis, így jogsértő információkat tegyen közzé, s fokozott gondossággal járjon el e téren a továbbiakban is - hangsúlyozza az MNB, amely ezt a magatartást a jövőben is kiemelten elvárja a gazdasági média - pénzügyi, befektetői döntéseket nagymértékben alakítani képes - szereplőitől.