Az egyetem nemzetközi intézetének vezetője, Stratégiai és Védelmi Kutató Központjának igazgatója kiemelte: a globális hatalom továbbra is az Amerikai Egyesült Államok marad, Kína és Oroszország regionális nagyhatalmak. Hozzátette, hogy a nemzetközi kapcsolatok új rendszere, az új hatalmi realizmus Kelet-Közép-Európának - azon belül Magyarországnak - nem kedvez.

Kifejtette: az, hogy egy állam mekkora hatalommal bír a nemzetközi politikában, elsődlegesen a katonai hatalomtól függ, attól, rendelkezik-e olyan jelentős, a világ bármely részén bevethető modern hadsereggel, amely hosszú távon fenntartható. A következő tényező a világgazdaságban betöltött szerepe, a gazdasági teljesítménye, amelynek mérőszáma leggyakrabban a bruttó nemzeti össztermék.

Tálas Péter megjegyezte: sokat beszélnek arról, hogy Kína a GDP-t tekintve hamarosan utoléri az Egyesült Államokat.

Ezzel együtt viszont azt is nézni kell, mekkora lakosság állítja elő azt a GDP-t. Szintén a gazdasági hatalomban fontos tényező a csúcstechnológia, de legalább ennyire a társadalom technológiai kultúrája is - tette hozzá.

Ugyancsak fontos a diplomáciai hatalom, az, hogy az ország mennyire képes meghatározni a nemzetközi politika napirendjét, mekkora a beleszólása a döntésekbe. Tálas Péter szerint e nemzetközi hatalom legfontosabb szereplői az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagjai.

A háború és béke kérdéséről legálisan egyedül az ENSZ BT dönthet - szögezte le.

Fontos tényező - bár sokszor nem veszik figyelembe - az ország kulturális hatalma, vagyis az ország társadalmi berendezkedése, társadalmi vonzereje is. Ezek tekintetében Európa és az Egyesült Államok is vonzó - mondta Tálas Péter.

A szakértő kiemelte: az, hogy egy ország politikai hatalommá tud-e válni, több adottságtól, képességtől is függ. Ilyen például a demográfia. Elmondta, hogy a Nyugat demográfiai hullámvölgyben van, népességfogyás és elöregedés jellemzi. Ázsiában (Kínában és Indiában) egyaránt lassul a népesség növekedése, de a jövőben a nemi aránytalanságok gondot okozhatnak. Afrikában a következő években lakosságnövekedés várható - mondta Tálas Péter, aki szerint kulcsfontosságú, hogy ez miként befolyásolja majd a migrációt. Úgy véli, ennek megakadályozásához az afrikai államoknak fejlődniük kell, de erre segítség nélkül nem képesek.

Szólt arról is, hogy a globális középosztály, amelyet jelenleg nagyjából 2 milliárd nyugat-európai és egyesült államokbeli ember alkot, a következő évtizedekben meg fog duplázódni.

Nagy részük Ázsiában, Kínában fog felnőni - emelte ki Tálas Péter, hozzátéve: senki nem tudja, mi lesz ennek a hatása.

Kitért arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokat új hatalmi realizmus jellemzi, ami azt jelenti, hogy a regionális nagyhatalmaknak saját térségükben nagyobb érdekérvényesítő képességük van, mint egy domináns globális nagyhatalomnak. Ilyen például Oroszország a posztszovjet térségben, és ezt jelzi a Krím elszakítása is.

Az elemzések szerint az Egyesült Államok marad a globális nagyhatalom, és folytatja Ázsia felé fordulását. Kína "nagy kihívó", de fejlődése nagy erőforrásokat igényel, erős földrajzi korlátai vannak. Több helyen afrikai terjeszkedéséről szólnak, de a jövőre nézve sem globális, hanem regionális nagyhatalomként számolnak vele. Oroszország az "egy lábon álló óriás", ugyancsak marad regionális nagyhatalom - tette hozzá.

Tálas Péter kiemelte: Oroszország energetikai és nukleáris nagyhatalom, de komoly modernizációs kihívásokkal néz szembe. Elmondta például, hogy az ország első tengeri fúrótornya nagyjából két éve készült el, "addig építette, mint mi a 4-es metrót".

Az Európai Uniót a szakértő szerint gyengülő kohézió jellemzi, geopolitikai súlya is csökken. Tálas Péter szerint számos válság - a görög, a ciprusi és a spanyol is - előre látható volt. Problémának nevezte, hogy a 2008-as válságig nem voltak válságmegelőző reformok. A legtöbb reformot Németország mellett, amely a szakértő szerint a hátán viszi az EU gazdaságát, a kelet-közép-európai országok vitték véghez, azt is kényszerből, a NATO-, illetve EU-csatlakozás feltételeként. Ezzel együtt Tálas Péter úgy véli, Kelet-Közép-Európa felkészületlenül lett az EU tagja.

A NATO-t Tálas Péter szerint a hosszú és sikertelen missziói miatt stratégiai fáradtság jellemzi.

Régóta probléma, hogy Európa nem akar elég forrást áldozni a biztonságára. E tekintetben "jól jött" az ukrán válság - mondta, és kiemelte: ha nem költünk a védelmi képességeinkre, akkor a politikai elvárásaink sem fognak teljesülni.

Az NKE Ludovika Szabadegyetem elnevezésű rendezvénysorozatának első előadása előtt Patyi András, az intézmény rektora elmondta: az előadássorozatot új és visszatérő témákkal minden félévben szeretnék majd újraindítani.

Padányi József rektorhelyettes, a szabadegyetem szervezője közölte: Tálas Péter előadására akkora volt az érdeklődés, hogy a regisztrációt le kellett állítani.

A Ludovika Szabadegyetem keretében jövő kedden Lentner Csaba, az NKE Közigazgatás-tudományi Kara Közpénzügyi Tanszékének vezetője Áldás vagy átok? - devizahitelezés Magyarországon címmel tart előadást.