Ma az ülés kezdetén az Országgyűlés megemlékezik a nemrég elhunyt, egykori parlamenti képviselőről, Hasznos Miklósról, majd két képviselő is esküt tesz. A jobbikos Lukács László az európai parlamenti képviselővé megválasztott Balczó Zoltán mandátumát veszi át, a Demokratikus Koalíció képviselője, Varju László pedig a szintén EP-képviselőnek megválasztott Molnár Csaba helyére kerül.

A napirend előtti felszólalások, valamint az interpellációs blokk után a képviselők egyebek mellett a kancellári rendszer bevezetését tartalmazó oktatási törvénycsomagról és a bankszanálási javaslatról döntenek.

Már ma megkezdhetik a vitát a képviselők a kormány legújabb devizahiteles mentőcsomagjáról és ha a Ház elfogadja, hogy kivételes eljárásban tárgyalják ezt a kormányzati előterjesztést is, az Országgyűlés pénteki ülésén el is fogadhatják a javaslatot, amely a jogrendbe illeszti a Kúria jogegységi döntésének megállapításait.

A javaslat értelmében az érintett devizahitel-szerződésekben megsemmisül az árfolyamrésre vonatkozó kitétel, a bankoknak kell 90 napon belül kiszámolniuk, hogy ügyfeleiknek mekkora összeg jár vissza - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter.

"Ez azt jelenti, hogy nekik át kell számítani, hogy a devizaeladási és a devizavételi árfolyamok között milyen különbség van, ha a Magyar Nemzeti Banknak a devizaárfolyamát vették volna alapul" - mutatott rá a miniszter.

A javaslat emellett kitér arra is, hogy a bankok hogyan bizonyíthatják őszig, hogy a devizahitel-szerződéseik közül melyekben nincs a Kúria jogegységi döntése alapján kifogásolható, tisztességtelen tétel.

"Egy megdönthető vélelmet állapítottunk meg, ami a jogegységi határozatban benne volt, hogy az általános szerződési feltételek egyoldalú módosításával alapvetően tisztességtelenül jártak el a bankok, tehát ezek nem érvényesek. Természetesen a bankoknak jogukban áll ezt a vélelmet megdönteni és ezeknek a pereknek az eljárási kereteit határoztuk meg" - ismertette Trócsányi László.

E perek lezárása után, várhatóan szeptemberben nyújtja be a kormány azt a törvényjavaslatot, amelyből levezethető, hogy a kamatemelések és az árfolyamrés nyomán hogyan és mekkora összeg járhat vissza az adósoknak.

A benyújtott jogszabály nem csak a deviza alapú lakáshitelekre, hanem minden deviza-hitelre vonatkozik. Azoknak viszont nem kedvez, akik éltek a végtörlesztés lehetőségével, hiszen ők már a tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon szabadulhattak meg adósságuktól. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára nemrég az InfoRádió Aréna című műsorában így is elismerte, hogy több devizahiteles is jobban járhat az eljárással, mintha forintban vette volna fel hitelét.

"Nagyon sokan lesznek - ha mindkét kört végigjátsszuk - olyanok, akik jobban jártak, mintha forintban vették volna fel a hitelt" - mondta Orbán Gábor.

Az egyoldalú szerződésmódosítások - tehát részint a kamatemelések - vizsgálata miatt azonban a forinthiteleseket is érinti a pénteken benyújtott jogszabály - hangsúlyozta Trócsányi László. Arra tehát, hogy kinek mennyi pénz járhat vissza, illetve, hogy fizetniük kell a bankoknak, vagy csak levonni az összeget a fennálló hitel-tartozásokból, a szeptemberi törvény adhat választ.

A számítás kereteit meghatározó múlt héten benyújtott törvényt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének ígérete alapján pénteken fogadhatja el az Országgyűlés.

A tavaszi ülésszak utolsó ülésén egyébként emellett elfogadhatják a sportfogadást érintő kormánypárti törvénymódosítást, a bankszanálási törvényt és a fideszes Font Sándor - a közhiteles címregiszter kialakítását előkészítő - földügyi törvénymódosítását is.