Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Esztergom szívesen fogadná az Alkotmánybíróságot

Esztergom önkormányzata az Alkotmánybíróság lehetséges székhelyéül a városban lévő Sándor-palotát, illetve a Déli Kanonoksor épületét is alkalmasnak tartja, és felajánlja őket a kormánynak - erről született elvi döntés a helyi képviselő-testület csütörtök esti ülésén.

A beadványt Steindl Balázs, a testület Fidesz-KDNP-frakciójának vezetője sürgősségi indítványként terjesztette a testület elé. A javaslatához mellékelte György Róbertnek, a Fidesz esztergomi szervezete elnökének hasonló tárgyú indítványát.

A frakcióvezető elmondta, azzal, hogy a kormány célul tűzte egyes intézmények és minisztériumok vidékre költöztetését, esély adódik arra, hogy Esztergom a múltjához és rangjához méltó szerepet kapjon.

"Esztergom sokáig elvileg az Alkotmánybíróság hivatalos székhelye volt, de a valóságban eddig nem volt meg a megfelelő kormányzati akarat, sem a megfelelő körülmények ahhoz, hogy a valóságban is itt működjön az országos testület" - tette hozzá Steindl Balázs.

Zoltai Dániel (Fidesz-KDNP) képviselő az MTI-nek elmondta, az Alkotmánybíróság Esztergomba kerülésével a város bekapcsolódhatna a közigazgatás országos hálózatába, és "ezzel hosszú távon megnyílna a lehetősége, hogy Esztergom megyei jogú városi rangot kapjon" - fogalmazott.

Szerdán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az MTI-nek a tárcák vidékre költöztetését érintő kérdésére azt mondta: ezt a kezdetektől támogatják, és fontosnak tartják, hogy a történelmi hagyományoknak megfelelően az ország minden részén - ahol történelmileg és szociológiailag indokolt - jelenjen meg a magyar államigazgatás.

Hozzátette: az a magánvéleménye, hogy az Alkotmánybíróságnak - ahogy az Antall József idején felmerült - Esztergomban kellene működnie, és ezzel együtt az igazságügynek is ebbe a városba kellene kerülnie.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×