Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Stumpf István: a rendszerváltozás vesztesei a fiatalok voltak

Leginkább a fiatalokat sújtotta a rendszerváltozás, ugyanis számukra nagyon beszűkültek a munkához jutás feltételei - mondta Stumpf István alkotmánybíró a Külhoni Magyar Ifjúságkutatás 2014 nyitókonferenciáján. Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere szerint a rendszerváltozás után csak a fideszes generáció kapta meg azt az esélyt, hogy nemzetbefolyásoló döntéshozó szerephez jusson.

A rendszerváltozás elején világosan látszott, hogy az 1990 utáni időszaknak a fiatalok és az idősek lesznek a nagy vesztesei - fogalmazott előadásában Stumpf István alkotmánybíró.

"Az ifjúsági életszakasz kitüntetett terepe lett a kulturális tőkéért folytatott küzdelemnek és az úgynevezett ifjúsági identitás-faktorok megtalálásának . A másik oldalon pedig azt lehetett látni, hogy a rendszerváltás leginkább ezt a generációt sújtotta, hiszen a munkához való hozzájutás esélyei az ő számukra szűkültek be leginkább" - mutatott rá Stump István.

Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki 25 évvel ezelőtt ifjúságkutatással is foglalkozott, azt mondta: már korábbi felmérések is arra figyelmeztettek és hívták fel a rendszerváltozás utáni vezetők figyelmét, hogy ha a fiatalok integrációját nem tudja megoldani egy új, piaci alapokon működő, plurális, demokratikus társadalom, akkor el fogja veszíteni a generációs utánpótlását.

"Magyarországon nagyon érdekes helyzet állt elő: valójában a rendszerváltás után egyetlen politikai generáció, a fideszes generáció megkapta a történelemtől azt az esélyt, hogy nemzetbefolyásoló döntésszerephez jusson. Ez az esély most a második választások után újra megadatott" - hangsúlyozta az alkotmánybíró.

Stumpf István szerint a mostani kutatásoknak határozott nemzetstratégiai vízióval kell rendelkeznie és ezt végre is kell tudni hajtani.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×