"Mi kell ahhoz, hogy valaki menekült legyen? Elegendő egyszerűen bebizonyítani azt, hogy valaki magyar roma? Varga úr (a menedékkérő Varga Márió Gyula) ügyvédje veszélyesen közel került az ilyen okfejtéshez" - hangoztatta ítéletében Sean Harrington bíró.

"Úgy tűnik számomra, hogy (a jogi képviselő) okfejtése szerint az egyetlen lehetséges módja a magyarországi körülmények értelmezésének az, hogy az ország mind a 200-500 ezer roma hátterű lakosa megalapozottan fél a faji okokból való üldöztetéstől, és valószínűsíthető, hogy személyesen valamennyiük élete veszélynek van kitéve, valamint hogy mindannyian kegyetlen vagy szokatlan elbánás vagy büntetés kockázatának vannak kitéve" - szólt a bírói indoklás.

"Ha ez így lenne, akkor Magyarország bukott állam lenne. De nem így van" - érvelt Harrington.

Varga ügyét együtt tárgyalták az anyja és a féltestvére esetével. A három magyar állampolgár azt állította, hogy ki voltak téve a Varga "erőszakos striciként" jellemzett apja általi, családon belüli erőszaknak, valamint a romellenes neonáci bandák általi faji üldöztetésnek.

A Bevándorlási és Menekültügyi Testület (Immigration and Refugee Board - IRB) elnevezésű független közigazgatási bíróság befogadta a család ügyét, de bebizonyosodott, hogy Varga valójában egyáltalán nem retteg az apjától, és a szavahihetőségét olyan állítások is megingatták, miszerint a kutyája lenyelte a mobiltelefonját. A menedékkérő ezután fellebbezett a közügyi vitás kérdések eldöntésében illetékes Kanadai Szövetségi Bírósághoz.

Hamilton bíró ugyancsak kétségbe vonta Varga szavahihetőségét, rámutatva, hogy az az apja közreműködésével jutott útlevélhez és hogy a faji üldöztetésről szóló története az idők folyamán egyre javult.

A National Post emlékeztetett, hogy a Kanada által 2012 júniusában a "színlelt" menekültek által okozott költségek csökkentésére elfogadott, úgynevezett C-31-es törvény alapján az állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium listát állított össze a biztonságosnak tekinthető demokratikus országokról, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. A felsorolásban Magyarország is szerepel.

"Noha többeket aggasztanak a jelenlegi tendenciák, Magyarország működő demokrácia és Varga úrra hárult annak felelőssége, hogy világosan és meggyőzően bizonyítsa, hogy az állam nem kívánta vagy képtelen volt őt érdemben megvédelmezni" - írta Harrington bíró, aki egyúttal arra is rámutatott, hogy a bíróság minden egyes menedékkérő esetét egyénileg mérlegeli.

Harrington rámutatott: az IRB Varga ügyében döntő illetékese elismerte, hogy Magyarországon kihívást jelent a társadalom által megtűrt rasszizmus, valamint az, hogy helyi szinten kudarcok mutatkoznak a rendőri munkában, de hangsúlyozta, ez nem egyenértékű az állami védelem hiányával, "amíg az nem része egy szélesebb körű gyakorlatnak, amelyben az állami képtelen a védelem biztosítására, vagy elutasítja azt". A bíró szerint ésszerű volt az IRB-nek az a megállapítása, miszerint Magyarország képes megvédelmezni Vargát, aki így nem jogosult arra, hogy Kanadában maradjon.

Az IRB adatai szerint 2011-ben 4425 menedékkérő érkezett Magyarországról, akiknek 8 százalékát fogadta be Kanada. 2012-ben az 1900 magyar folyamodvány 11, 2013-ban pedig a 201 folyamodvány 20 százalékát fogadták el.