Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
312.06
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Lavrov: vissza fog ütni a NATO kelet felé terjeszkedése

Vissza fog ütni a NATO kelet felé terjeszkedése - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn finnországi tárgyalásai után.

Lavrov egyúttal bosszúvágyónak nevezte Brüsszelt egy nappal azután, hogy Bulgária az Európai Unió nyomására felfüggesztette a Déli Áramlat gázvezeték építkezését.

"A NATO-nak az a mesterkélt próbálkozása, hogy folytatja kelet felé terjeszkedését és katonai infrastruktúrájának megerősítését a határok, köztük Oroszország határai mentén, a kívánttal ellentétest hatást fog kiváltani" - fejtette ki az orosz diplomácia vezetője finn kollégájával, Erkki Tuomiojával Turkuban tartott találkozó után.

Az atlanti szövetség terjeszkedése "ellentmond azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a NATO tagállamai is vállaltak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében, valamint a NATO és Oroszország közötti együttműködés 1997-ben aláírt alapító okiratában - hangsúlyozta Lavrov.

Két és fél hónappal a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítása és Oroszországhoz csatolása után az orosz külügyminiszter, arra a kötelezettségre hivatkozott, amely szerint "az euroatlanti térség egyetlen állama sem biztosíthatja saját biztonságát mások biztonságának kárára".

A Krím oroszbarát milicisták segítségével történt elszakítása, és a kelet-ukrajnai régióban hasonló módszerekkel megkísérelt hatalomváltás nyomán a NATO megerősítette katonai jelenlétét Oroszországgal határos tagállamaiban.

Lavrov Turkuban bírálta a Déli Áramlat gázvezeték építésének felfüggesztését is, amit Bulgária vasárnap jelentett be, az orosz külügyminiszter szerint azoknak az országoknak nyomására, akik "alá akarják aknázni Oroszország és az Európai Unió energiaügyi tárgyalásait".

"Nemrég hallottuk Brüsszelben, hogy a Déli Áramlat építéséről zajló tárgyalásokat be fogják fagyasztani, amíg Oroszország nem ismeri el a kijevi hatóságokat. Önök ezt konstruktívnak találják?" - tette fel a kérdést Lavrov, aki szerint "Brüsszel lépését a bosszúvágy vezette, és nem az a természetes szándék, hogy az EU központi szervein keresztül védelmezze a tagállamok legitim és természetes gazdasági érdekeit".

Helyettese, Vlagyimir Tyitov előzőleg, egy hétfőn megjelent interjúban arról beszélt, hogy Oroszország "ellenséges megnyilvánulásnak" fogja tekinteni a NATO-erők jelenlétének bárminemű megerősítését határai közelében, és válaszlépéseket fog tenni. Tyitov közvetve óva intett Finnország semleges státusának megváltoztatásától is.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Amerika megmentené a kötvénypiacot - Mit szólnak ehhez a befektetők?

Amerika megmentené a kötvénypiacot - Mit szólnak ehhez a befektetők?

Az amerikai pénzügyminisztérium beavatkozásának köszönhetően sikerült megfékezni a globális kötvénypiaci eladási hullámot, aminek hatására a hozamok csökkentek, a dollár gyengült, a részvénypiacok pedig emelkedtek. A szakértők szerint azonban a megnyugvás átmeneti lehet, mivel a strukturális problémák – köztük a 40 ezer milliárd dollárt meghaladó amerikai államadósság – továbbra is fennállnak. Csütörtökön a BÉT-en nem volt kereskedés, de a világ többi részen szokásos nyitvatartás mellett működtek a tőzsdék.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×