Ugyanazt az ereszkedő trendet látjuk a nemzeti választásokon, mint ami a mostani európai parlamenti választásokon megmutatkozott - hangsúlyozta a szakértő. Az európai társadalmakban meglévő rezonancia azt mutatja, hogy az emberek a hagyományos politikai érdekérvényesítéstől, de akár még a demokratikus formáktól is eltávolodnak, megunják azt.

"Látunk bohócokat, kalózokat, viszonylag komoly szavazati arányokat elérni, vagy szakállas énekesnőket, ami gyakorlatilag a hagyományos vagy a mainstream elutasítását akár extrém módon is kiköveteli" - fejtette ki Marján Attila. Hozzátette: "ezzel párhuzamosan az európai parlamenti választásokon méginkább igazolható ez a részvételi csökkenés, de emellett természetesen ott van, hogy az Európai Uniónak ez egy katasztrofális évtizede volt".

Az Európai Unió tagországaiban élők életét befolyásoló jogszabályok 60 százaléka brüsszeli eredetű - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója, aki szerint a választók többsége nincs tisztában az Európai Parlament jelentőségével.

"Az Európai Parlament már majdnem olyan erős, mint az Európai Tanács" - tette hozzá Marján Attila. A Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója hangsúlyozta: "azt tudni kell, hogy az Európai Unió valódi urai a mai napig a tagországok, alapvetően az Európai Tanács, a huszonnyolc állam- és kormányfő."

De, mint mondta: "2009 óta az európai jogszabályok 85 százalékában már egyáltalán nem lehet megkerülni az Európai Parlamentet." Hozzátette: "nemcsak vétójoga, hanem nagyon komoly módosító lehetőségei is vannak, már olyan kérdésekben is, mint a költségvetés, bel- és igazságügy és a tradicionálisnak számító gazdasági kérdésekben végképp az Európai Parlament egyenlő szerepet játszik az Európai Tanáccsal."

"Ez újdonság, az Európai Parlament nyilván ezt a szerepét maximálisan ki akarja használni" - hangsúlyozta Marján Attila. A Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója kiemelte: "jelentős erőátrendeződés van, a tagországok tradicionálisan az urai ennek az európai projektnek, az Európai Parlament pedig az új lehetőségeket próbálja maximalizálni a saját javára."

"Azért fontos, hogy az Európai Parlament 85 százalékban most már teljesen egyenrangú az Európai Tanáccsal törvényhozói szinten, mert a mi életünket - magyarok, dánok, hollandok, horvátok - befolyásoló jogszabályok 60 százaléka brüsszeli eredetű" - magyarázta Marján Attila. "Tehát az, hogy hogyan élünk, hogy működnek a vállalataink, a boltok, milyen környezet-, fogyasztóvédelmi, technikai sztenderdeket illető szabályok vannak Magyarországon, az döntően Brüsszelből indul el, a 28 kormány együttesen fogadja el az Európai Parlamentben" - tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója.

"Ez az egész európai konstrukció elég bonyolult, nagyon nehezen juttathatók el az állampolgárokhoz azok az információk, amelyek alapján eldönthetik, szeretik vagy nem" - hangsúlyozta Marján Attila. Hozzátette: "azt hiszem, hogy a mai napig ezek a választások, eltekintve attól, hogy volt egy pici páneurópai színezete a közös jelöltek állításával, alapvetően mindenhol nemzeti választások."

"Valójában nincsenek európai pártok, frakciók, pártcsaládok összeállnak majd, ha kiválasztottuk a 751 képviselőt, de mindenki a saját nemzeti pártjaira szavaz, 948 különböző pártra szavazott ez a sok-sok millió ember" - mondta a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója.