A Fidesz magabiztos fölénye egyik közvélemény-kutató felmérése alapján sem megkérdőjelezhető. Az Ipsos kutatása szerint a kormánypártok támogatottsága 56 százalékon áll a biztos pártválasztók között. Závecz Tibort, az Ipsos véleménykutatási igazgatója: "Tehát a Fidesz támogatottsága, bármilyen vetítési alapot nézünk, akár az összes támogatót, akár a biztos pártválasztókat, nagyobb, mint az utána következő két párté együtt."

A Medián szintén 56 százalékra tette a Fidesz-KDNP támogatottságát a választani tudó biztos szavazók körében. A Nézőpont Intézet kutatása alapján ez a szám 46, a Századvégnél 52, a Tárki esetében pedig a legmagasabb: 57 százalék. Tehát a kormánypártok a Magyarországnak járó európai parlamenti helyek több mint felét szerezhetik meg, 11-12 mandátumot a 21-ből.

Szoros a verseny viszont a második helyért, a Jobbik az 5 közvélemény-kutatóból háromnál megelőzte néhány százalékkal az MSZP-t. Az Ipsos, a Századvég és a Medián 17 százalékos támogatottságot mért a radikális pártnak, míg a Nézőpont Intézet 15, a Tárki pedig csak 14 százalékot. Hidvégi Áron, a Századvég Alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója: "Most először fordult elő a pártpreferencia-kutatásaink során, hogy a Jobbik megelőzte a szocialista pártot és második erőként lépett elő."

A szocialistáknak az Ipsos és a Századvég 15, a Medián 14, a Tárki és a Nézőpont Intézet pedig 17 százalékos támogatottságot - tehát még mindig második helyet - jósolt a biztosan szavazó pártválasztók körében. Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezető elemzője: "A Fidesz-KDNP 11 mandátumot szerezhet, az MSZP 4-et, a Jobbik 3-at, az Együtt-PM, a DK és az LMP pedig fejenként 1-et, tehát így oszlanának meg a magyar európai parlamenti képviselők."

A Századvég Alapítvány azonban csak az LMP és az Együtt-PM bejutásával számolt, náluk a DK nem érte el az 5 százalékos küszöböt. Az Ipsos, a Medián és a Tárki felmérése szerint pedig mindhárom kis párt bejutása kérdéses. Sík Endre, a Tárki kutatási igazgatója szerint sikerük attól függ, hogy mennyire tudják mozgósítaniuk választóikat. " Pont azon a határon mozognak, amire felelősségünk teljes tudatában csak annyit mondhatunk, hogy tényleg attól függ, hogy kik mennek el szavazni és az ő táboruk mennyire lesz aktív. Nagyon a határon mozognak."

Bár 2004-ben 38,5, 2009-ben pedig csupán 36,29 százalékos volt az Európai Parlamenti választáson a részvételi arány, több közvélemény-kutató is úgy számolt, hogy vasárnap a szavazók több mint 40 százaléka járul az urnákhoz. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója:"40 százalék fölötti, amit az emberek mondtak, és ha azt veszem, hogy az országgyűlési választás előtt nagyjából ugyan ennyi idővel egész jó közelítés volt a Medián által mért 62 százalék, akkor lehet, hogy most is kellemes meglepetés lesz. Legalábbis én úgy vagyok ezzel, hogy ha kicsit magasabb a részvétel, az mindig jó hír".

A Tárki 42, a Nézőpont Intézet 39, a Századvég Alapítvány és az Ipsos pedig 35 százalékos várható részvételi arányt közölt. Fodor Csaba a Nézőpont Intézet részéről ezt az érdemi kampány hiányával és azzal magyarázta, hogy az európai parlamenti választás mindig kevésbé érdekli a lakosságot, mint az országgyűlési vagy az önkormányzati.