"A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2014. május 12-i végzésével megszüntette S. Gábor előzetes letartóztatását és a házi őrizetét rendelte el abban a büntetőügyben, melyben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt" - olvasható a törvényszék honlapján a Póta Péter sajtszóvivő által jegyzett közleményben.

A döntés indoklása felidézi, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság április 7-ei elsőfokú végzésében július 12. napjáig hosszabbította meg S. Gábor előzetes letartóztatását a szökés, elrejtőzés, a bizonyítás megnehezítésének, valamint a bűnismétlés veszélyére tekintettel. Az elsőfokú döntés ellen azonban a gyanúsított és védője fellebbezett, és azt a Fővárosi Törvényszék részben alaposnak talált.

A hétfői másodfokú határozat szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a gyanúsított terhére rótt bűncselekmények megalapozott gyanúja továbbra is fennáll. A törvényszék álláspontja szerint azonban a gyanúsított rendezett egzisztenciális és családi körülményei gyengítik a szökés, elrejtőzés veszélyét, és már nem áll fenn a bizonyítás megnehezítésének veszélye, hiszen az okirati bizonyítékokat a nyomozó hatóság már lefoglalta, azok szinte teljes körűen rendelkezésére állnak.

A törvényszék rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg: megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra kerülése esetén S. Gábor szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el, vagyis a bűnismétlés veszélye fennáll.

A másodfokú bíróság kimondta, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában továbbra is indokolt kényszerintézkedés alkalmazása, de már nem szükséges legszigorúbb formájának, az előzetes letartóztatásnak a fenntartása. A házi őrizet kellően szolgálja a büntetőeljárás érdekét.

A hétfőn elrendelt házi őrizet az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során meghozandó határozatáig, de legfeljebb 2014. július 12-éig tart. A házi őrizet szabályainak betartását a rendőrségnek mozgásérzékelővel kell ellenőriznie.

A hétfői végzés indoklásában említett Simon Gábor elleni korábbi vádemelés kapcsán Póta Péter az MTI érdeklődésére elmondta: abban az ügyben tavaly emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség két személy ellen. Egyikük az ügyészség szerint tettesként, társa Simon Gábor pedig bűnsegédként követett el 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sérelmére folytatólagosan, üzletszerűen kisebb kárt okozó csalást.

Annak a vádiratnak a lényege szerint 240 ezer forintos kárt okoztak a vádlottak egy tanácsadási szerződés kapcsán. Simon terhére azt rója az ügyészség, hogy valótlan teljesítésigazolásokat írt alá, amelyeket a számlákkal együtt a tettesként megvádolt személy benyújtott a minisztériumnak. Az okozott kár a vád szerint nem térült meg. Az iratok tanúsága szerint Simon mentelmi jogát abban az ügyben tavaly márciusban függesztette fel az Országgyűlés, decemberben pedig az ügyészség benyújtotta a vádiratot - mondta el Póta Péter.

A mentelmi joggal kapcsolatos parlamenti eljárásban tavaly tavasszal nyilvánosságra került, hogy Simon Gábor munkaügyi államtitkárként megbízási szerződéseket kötött egy pszichológussal egyebek mellett vezetői készségek fejlesztésére és rendszeres tanácsadásra. A díjazás 2008-ban és 2009-ben napi ötvenezer, 2010-ben hatvanezer forint volt áfa nélkül.

Az ügyészség szerint azonban a teljesítésigazolásokban öt olyan napot is feltüntettek, amikor a politikus nem is tartózkodott Magyarországon. A bűnüldöző hatóságok szerint Simon Gábor a teljesítésigazolások aláírásával, a kifizetések engedélyezésével bűnsegédként nyújtott segítséget a pszichológusnak a csalás elkövetéséhez.

Tavaly tavasszal a mentelmi bizottság MSZP-s tagjai zaklató jellegűnek minősítették az ügyészségi indítványt, és a mentelmi jog felfüggesztése ellen szavaztak. A kormánypártiak viszont azzal érveltek, a testületnek nincs hatásköre arra, hogy a tényállást vizsgálja, ugyanakkor közvádas ügyben töretlen gyakorlat, hogy a kiadás mellett foglalnak állást.

Simon Gábor a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló parlamenti szavazás előtt koncepciózusnak nevezte az eljárást, és azzal magyarázta, hogy baloldali képviselőként "szálka a hatalom szemében". Azt mondta: tiszta a lelkiismerete, és megvédi magát, valamint az ügy többi érintettjét.