Bölcskei Gusztáv közölte, április 11-ei keltezéssel kaptak levélben tájékoztatást Hölvényi György egyházügyi államtitkártól arról, hogy az egyszeri támogatást megkapják, ez az állam részéről támogatási szerződés megkötésével válik kötelezettséggé. A szerződést előreláthatóan május végén kötik majd meg.

(Az állam a korábbi megállapodásoknak megfelelően az állampolgárok által az adójukból az egyházaknak felajánlott egy százalékokat minden évben kiegészíti a személyi jövedelemadóból összesen befolyt bevétel egy meghatározott - legalább 0,5, legfeljebb 1 százaléknyi - arányára.)

A püspök hozzátette: ez a megállapodás nyilvánvalóan nem oldja meg az egyház-finanszírozási rendszer egészének problémáját, "amelynek várjuk a rendezését az új kormány felállását követően".

A református zsinat lelkészi elnöke szólt arról, hogy a közoktatás finanszírozásával kapcsolatban is várják az egyeztetéseket az állammal. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hit- és erkölcstan oktatás - okulva és tanulva az idei tanév problémáiból - zökkenőmentesebben zajlik majd szeptembertől. Utalt arra: a tankönyvkiadás és terjesztés sok fejtörést okoz, de remélik, hogy tudnak érdemi tárgyalást folytatni erről is a kormánnyal.

A parlamenti választásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: az egyház Istent kéri, hogy adjon a kormányzó erőnek "bölcsességet, türelmet, nagyvonalúságot", hogy "azzal a nagyon nagy felhatalmazással", amellyel újabb mandátumot kaptak, úgy éljenek, ahogy az "a krisztusi emberségből fakad". Hozzátette: nincs információjuk arról, hogy az egyházügyi államtitkárság milyen keretek között működik majd, és ki lesz annak vezetője.

Bölcskei Gusztáv emlékeztetett arra: 1998-ban állapodtak meg a kormánnyal, de ennek újragondolása feltétlenül szükséges nem csak a vatikáni szerződés tavalyi módosítása következtében, hanem azért is, mert "sok minden megváltozott". Arra törekednek, hogy lehetőség szerint még az idén új átfogó megállapodás szülessen az állam és az egyház között - mondta.

Beszédében a zsinat lelkészi elnöke felvetette: a jövőt illetően meg lehetne fontolni a zsinaton eltöltött ciklusszám korlátozásának eltörlését. (Jelenleg három ciklust, összesen 18 évet tölthet valaki a zsinat tagjaként, illetve tisztviselőjeként.)

Úgy fogalmazott: a jövő és múlt egyaránt itt van az életünk meghatározói között, ezért "foglalkoznunk kell áldott és egyáltalán nem áldott örökségünkkel" egyaránt, valamint "a mai helyzetünkkel, a magyar reformátussággal és azzal a környezettel, ami körülvesz bennünket".

Utalt arra: öt éve mondták ki szervezetileg is "a magyar reformátusság együvé tartozását" a Magyar Református Egyház megalakításával, ennek testülete, a generális konvent plenáris ülését június 10-11-én Sepsiszentgyörgyön tartja, május 24-én pedig Egység fesztivált tartanak Debrecenben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ezekben a hónapokban új típusú gyülekezet jön létre Nyugat-Európában, ugyanis Luxemburgban az ottani magyar munkavállalók - akik azonban nem tervezik, hogy egész életükben ott maradnak - nem csatlakoznak ottani protestáns egyházakhoz, hanem helyi magyar protestáns egyesületet alapítottak. Lelkészi ellátásukat Magyarországról oldják meg, és egyebek mellett készülnek felnőtt konfirmációra, illetve szeretnének csatlakozni a magyar reformátusság egységéhez is.

A református püspök kiemelte: a kárpátaljai helyzet miatt "van szívükben aggodalom, az egyház életére szorító hatással van a kialakult feszültség", ezért a kárpátaljai magyar református egyház vezetőivel szoros kapcsolatot igyekeznek tartani, és szeretnének az ottani élet normalizálásában is segíteni.

Beszélt arról is, hogy az idei holokauszt emlékévhez kapcsolódóan több rendezvényt tartottak, illetve tartanak, amelyek segítenek abban, hogy "a múlttal való szembenézés őszinte és világos legyen", illetve abban, hogy "mások bűnbakká való kikiáltása helyett tudjunk közös felelősséggel emlékezni". Megemlítette: ennek jegyében tartottak nemrégiben ökumenikus konferenciát Tihanyban.