Kvojka Ferenc közlése szerint a légszennyezés után a zaj a környezeti károk legfőbb forrása. Az Európai Unió az életminőség megóvására minden 100 ezer lakosú város számára előírja stratégiai zajtérkép megrajzolását, ez útmutatóként szolgálhat többek között új építkezéseknél, a városi forgalom tervezésénél.

Budapest első zajtérképe 2007-ben készült el, és mára időszerűvé vált a megújítása - mondta a szakember, hozzátéve, hogy a városvezetés hamarosan közbeszerzési pályázatot ír ki az új térkép elkészítésére. A leendő nyertes munkájának szakmai felügyeletét látja majd el az Opakfi - fűzte hozzá.

A zajtérképkészítés komplikált tudományos feladat, fizikusok, akusztikusok, geodéták, számítástechnikusok munkáján alapszik - mondta Kvojka Ferenc. Mint kifejtette, Budapestet egy sűrűre szőtt virtuális hálóval fedik le, amely 20 millió ponton rögzíti a zajterhelést különféle napszakokban. Összesen 240 millió felvett adatot kell majd kiértékelni, átlagolni.

Így rajzolódott ki a jelenlegi zajtérkép is, amely az elmúlt évek beruházásai következtében mára elavult - mondta a főtitkár. Példaként említette az időközben átadott M0-s körgyűrűt, de a Megyeri híd, a felújított Margit híd, a 4-es metró vagy az átépített Kossuth tér is jelentősen megváltoztatta az érintett környék zajterhelését. Érezhető hatást fejt ki az M3-as és az M5-ös autópálya bevezető szakasza mentén kialakított zajvédőfalrendszer is - tette hozzá.

Kvojka Ferenc kiemelte, hogy az M0-s körgyűrűnek szinte az egész városra kedvező a hatása, mivel az utakon már nem dübörögnek a nehéz járművek, így jelentősen csökkent a Hungária körút zajterhelése is.

Európa más fővárosaival összehasonlítva Budapest átlagosan zajos metropolis - mondta a szakember. A pontos összehasonlítást az nehezíti, hogy az egyes államokban alkalmazott számítási eljárások nem egységesek. A zajérzet szubjektív, több tényezőtől is függ, hogy a decibelben mért zaj kit milyen mértékben zavar - jegyezte meg Kvojka Ferenc.

A mérések tanúsága szerint Budapest leginkább zajjal terhelt területei az autópályák bevezető szakaszai, ide sorolható például az M3-as közelében lévő rákospalotai temető is. A Margitsziget csendje is viszonylagos, mert a Dunán a pesti és a budai oldalról átsodródnak a rakparti autóforgalom keltette zajok, amelyek éjjel is elérik a 40-50 decibelt - sorolta a szakember. Meghatározása szerint zavartalan éjszakai alvás esetén is 25-30 decibel erősségűek a "csend hangjai". A 120 decibel erősségű zaj viszont már az egészséget károsíthatja - tette hozzá.