Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A náci Németország csapatai 70 éve szállták meg Magyarországot

Hetven éve, 1944. március 19-én szállta meg Magyarországot a náci Harmadik Birodalom hadereje. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

A második világháború menetében 1943-ra fordulat következett be, sokak előtt vált világossá, hogy a németek elvesztették a háborút. Olaszország 1943 szeptemberében kiugrott, s a Kállay Miklós vezette magyar kormány is fontolgatni kezdte a kelet fronton harcoló csapatai visszavonását a Kárpátok vonaláig, s ún. "békekeresőket" küldött a szövetségesekhez. Kállay és Horthy Miklós kormányzó stratégiai célja a szuverenitás megőrzése volt, egybekötve a háború utáni határok kérdésével, de ódzkodtak a németekkel való nyílt szembefordulástól. Ez kétségkívül kockázatos lett volna: Németország a keleti és az észak-afrikai fronton, majd a szövetségesek szicíliai partra szállása során elszenvedett vereségek dacára katonailag erős volt, s jelentős erői állomásoztak Magyarország közelében. A Kállay-féle "hintapolitika" 1943 végére zsákutcába jutott, a német válaszcsapástól való félelem megbénította a magyar politikai elit cselekvőképességét.

A legfelső magyar vezetés lépései nem maradtak titokban Hitler előtt. A Führer az olasz kiugrás példáján okulva 1943 szeptemberére kidolgoztatta Magyarország és Románia megszállásának tervét, ezek a Margarethe I és Margarethe II fedőnevet kapták. Novemberben Hitler titokban Budapestre küldte bizalmasát, Edmund Veesenmayert, aki jelentésében azt írta: Magyarországon - részben a nagyszámú zsidó lakosság miatt - szinte szabotázsközpont alakult ki Németországgal szemben. Javaslata szerint a magyar államot - önállóságának megszüntetésével - minél előbb be kell illeszteni a birodalom hadigazdálkodásába, s "ütött az óra, hogy a zsidókérdéshez alaposan hozzányúljunk."

Hitler 1944. február 28-án adott utasítást a Margarethe I terv végső változatának kidolgozására, azzal a kiegészítéssel, hogy a megszállás az országon átvonuló csapatok álcája alatt történjék, az akció ezért kapta a "trójai faló" fedőnevet; a megszállásra vonatkozó hadparancsot március 12-én írta alá. A hadműveletek irányítására Hermann Foertsch tábornok kapott megbízást, aki Bécsben állította fel főhadiszállását. A bevonulás napjául először március 18-át tűzték ki, de végül a március 19. mellett döntöttek, mert az vasárnap volt, s még kisebbre csökkent az esetleges ellenállás megszervezésének esélye.

A magyar határ közelében kezdődött német csapatmozgások idehaza nyugtalanságot keltettek, de a kormány nem tartotta valószínűnek, hogy a németek katonailag lépnének fel szövetségesük ellen. A Führer március 18-ra a Salzburg melletti Klessheim kastélyba rendelte Horthyt, amivel azt is elérte, hogy a legfontosabb magyar döntéshozó az akció idején nem tartózkodott odahaza. A megbeszélésen Hitler kerek-perec közölte: nem tűr meg árulást a német hadsereg hátában, ezért elhatározta Magyarország katonai megszállását. A kormányzó egy ideig ellenállt, de végül tudomásul vette a döntést, szentesíteni viszont nem volt azt hajlandó, ugyanakkor lemondását sem helyezte kilátásba. A tárgyalásokban aktív szerepet játszó Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök, mivel nem látott esélyt arra, hogy feltartóztassák a német csapatokat, utasította a honvédséget, hogy ne tanúsítson ellenállást, a németeket továbbra is tekintse fegyverbarátoknak.

A kormányzó vonata még hazafelé tartott, amikor 1944. március 19-én hajnali négy órától már özönlöttek be a német csapatok. Szerbia felől három, Horvátország felől két hadosztály, Ausztria irányából két páncéloshadosztály, észak felől egy motorizált hadosztály nyomult előre. Néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket, repülőtereket, hidakat, körülvették a laktanyákat, aznap reggel Budapest lakói is vonuló német tankok zajára ébredtek.

Megkezdődött nemcsak a baloldali, hanem a németellenesnek számító személyek és a zsidók lefogása. Lövés csak az Attila úton dördült el, ahol Bajcsy-Zsilinszky Endre revolvergolyókkal fogadta a letartóztatására érkező Gestapót. A németek egy hét alatt mintegy tízezer személyt, köztük 3076 zsidót tartóztattak le, a lakosság szinte teljes közönye közepette. Betiltották a baloldali pártokat, több száz egyesületet, folyóiratot és lapot, megtiltották a külföldi rádiók hallgatását. Veesenmayer lett Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja, a lemondott Kállay-kormány helyére lépő németbarát kormány élére Sztójay Döme volt berlini követ került. A magyar közigazgatás, a hatalmi apparátus - élén Horthy Miklós kormányzóval - a helyén maradt, a hadsereg és németbarát tisztikara a megalázó megszállást és következményeit passzívan tűrte.

Az okkupáció nyomán Magyarországon a német irányítás vált meghatározóvá minden téren. Fokozódott az ország kirablása, a német gazdasági igények maradéktalan és fizetség nélküli kielégítése. A megszállás hónapjaiban gyorsult fel a magyarországi zsidó és cigány lakosság összegyűjtése, majd megkezdődött deportálásuk. Magyarország egyre nagyobb katonai erőket kényszerült bevetni a németek oldalán az előretörő szovjetekkel szemben, s végső soron a közvetlen német katonai jelenlét hiúsította meg Horthyék 1944. októberi kiugrási kísérletét, amelyet a nyilasok német segítséggel történő hatalomra kerülése követett.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×