A miniszterelnök szerint a következő hónapokban Budapest helyett Brüsszel lesz a rezsiharc színtere. Orbán Viktor a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta: az Európai Unió célja, hogy szabadárassá tegye az energiaárakat. A kormányfő arról is beszélt, hogy nonprofittá kell tenni az energiaszolgáltatást, mert ha a lakosság mellett nem látják el olcsó árammal a termelő vállalatokat, akkor azok nem lesznek versenyképesek. A forint gyengüléséről Orbán Viktor hangsúlyozta: a hazai fizetőeszköz árfolyamát jelenleg külpiaci tényezők határozzák meg, nem a magyar gazdaság mivel annak állapota stabil és a folyó fizetési mérleg is jó ideje pozitív.

Nem sokkal később a versenyképességhez szükséges új európai stratégiát szorgalmazott a miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank konferenciáján. Orbán Viktor úgy vélte: az eurózóna pénzügyi stabilitására van szükség, valamint arra, hogy az övezeten kívüli országok megkapják a legteljesebb gazdaságpolitikai szabadságot. Matolcsy György az MNB elnöke a kormányok és jegybankok együttműködését szorgalmazta. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár szerint fenntartható pályára állt a magyar gazdaság növekedése, amelynek a szerkezete is egészséges irányba tolódottel. Orbán Gábor úgy vélte: a forint jelenlegi gyenge árfolyama egyelőre nem ad okot az idei költségvetés felülvizsgálatára.

A jövőben csak az Egyesült Államokat és szövetségeseit érő fenyegetésekkel kapcsolatban folytat megfigyelést a washingtoni kormányzat - közölte John McCain amerikai szenátor. A politikus budapesti látogatásán elismerte, hogy a nemzetbiztonsági ügynökség megfigyelési botránya átmenetileg több szövetségessel is megterhelte a viszonyt. Hozzátette: az Orbán Viktor kormányfővel tartott megbeszélésén nem került szóba a megfigyelési ügy.

Benyújtotta az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítését is tartalmazó törvényjavaslatot a kormány. Az Oroszországgal kötött egyezmény kihirdetéséről szóló indítványban egyebek mellett az áll, hogy a felek együttműködnek az erőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új blokk megépítését. A tájékoztatás szerint az egyezmény tervezetét a kormány már korábban elküldte az Európai Bizottságnak, amely nem emelt kifogást.

Nem sokkal korábban előállította a rendőrség a paksi atomerőmű tervezett bővítése ellen demonstráló Együtt-PM-es aktivistákat, akik megszállták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium portáját. A hatóság a tüntetők jogsértő magatartására hivatkozva oszlatta fel a spontán tüntetést, mivel az indoklás szerint AZ súlyosan megzavarta a minisztérium működését. A népszavazást követelő tiltakozók a rendőri felszólításra nem voltak hajlandók távozni, így a rendőrök egyenként vitték ki őket a járőrautókhoz.

Bérpótlékot kapnak a szociális dolgozók. Az ágazatban foglalkoztatottak bére 5,4 és 11,4 százalék közötti mértékben növekedhet. A szociális és családügyi államtitkárság tájékoztatása szerint az emelés csaknem 90 ezer embert érint, akiknek iskolai végzettségüktől és szolgálati idejüktől függően 6000 és 17 ezer 200 forint közötti összeggel nő a havi bruttó bére. A magasabb béreket először márciusban utalják majd, januárig visszamenőleg.

Valamennyi országgyűlési képviselő és állami tisztségviselő leadta saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát a mai határidőig. Rubovszky György az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke hangsúlyozta: a vagyonnyilatkozatok szombattól lesznek nyilvánosan is elérhetőek az Országgyűlés honlapján.

Elhunyt Jancsó Miklós. A kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező 92 éves volt. Jancsó Miklós 1958-ban, 37 évesen forgatta első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. Az 1963-as Oldás és kötés után 1966-ban a Cannes-ban Arany Pálmára jelölt Szegénylegények hozta meg számára a nemzetközi ismertséget is. Több nemzetközi díjat is kapott, 1979-ben a Cannes-i filmfesztivál életműdíját is elnyerte. 1959-től lett alkotótársa Hernádi Gyula, egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig. Jancsó Miklóst a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Ukrajnában aláírta az ellenzék által elutasított amnesztiatörvényt az államfő. Viktor Janukovics azt a parlamenti határozatot is jóváhagyta, amely megsemmisítette a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot jelentősen korlátozó, két hete elfogadott jogszabályok többségét. Az elfogadott amnesztiatörvény szerint a békés tiltakozások résztvevői csak akkor nyerik vissza szabadságukat, ha a tüntetők előbb szabaddá teszik az elfoglalt közigazgatási épületeket és elbontják barikádjaikat. Ellenzéki vezetők ezt még a törvény szerdai megszavazásának napján elfogadhatatlannak nevezték, és a tüntetések folytatására szólították fel híveiket.