Navracsics Tibor szerint az ország kis- és középvárosai 1990 óta újjáéledtek: régi épületeik megújultak, belvárosaik fejlődtek, és új közösségi terek jöttek létre.

"Ezek a városok nem csupán az ott élők statisztikai és földrajzi egységét jelentik, hanem ezek a városok közösségek" - fogalmazott.

Újjászülettek a helyi közösségek, a helyi kultúrák, ami annak köszönhető, hogy "végre mindenki komolyan veszi magát és saját közösségét" - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Az évfordulóval kapcsolatban megjegyezte: a születésnap szép hasonlat, de a bérmálás vagy a konfirmálás találóbb, mert a várossá nyilvánítással a közösség "felnőttkorba" lépett.

Navracsics Tibor kiemelte: egy város már nemcsak magáért vállal felelősséget, hanem másokért is. "Egy kis falu megengedheti, hogy csak saját magáért feleljen, de egy városnak egy egész térséget kell felvállalnia. Központként a környező, kisebb településeknek segítséget kell adnia" - mondta.

Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy harminc éve megkapták a lehetőséget egy magasabb szintű fejlődésre, amire a múlt is kötelezte a településen élőket. Hozzátette: a szocialista ipar és mezőgazdaság összeomlása után sikerrel vívták meg a harcokat, versenyképes vállalkozások telepedtek meg a városban, és Mór a helyi szőlőművelő hagyományok országos megismertetésében is nagy sikereket ért el. Jelezte, hogy a város vezetése a helyi vállalkozókkal karöltve jelenleg is azon dolgozik, hogy a borturizmus révén Mór meghatározó turisztikai célpont legyen.

Fenyves Péter (Fidesz) polgármester emlékeztetett rá, hogy Mór 1984. január 1-jén, századik magyar városként kapta meg ezt a rangot. Kiemelte, hogy a város szilárd alapokra épült, a mindenkori városvezetések pedig megtalálták a helyes irányt.

Schmidt Ferenc (MSZP) nyugalmazott polgármester visszaemlékezésében elmondta: Mór ezeréves fennállása óta nem történt akkora változás, mint az elmúlt évtizedekben. Nem kevés munkával és jelentős anyagi ráfordításokkal szép eredmények születtek - tette hozzá.