A leginkább keresett háborús bűnös továbbra is az 1912-ben született ALOIS BRUNNER, aki a II. világháború után Szíriába szökött, de kevéssé valószínű, hogy még életben van.

GERHARD SOMMER, Németország: A Reichsführer SS 16. páncélgránátos hadosztályának hadnagya, akit 2005 júniusában távollétében életfogytiglani börtönre ítéltek 560 olasz polgári személynek a toszkániai Sant'Anna di Stazzema faluban 1944. augusztus 12-én történt lemészárlásáért. Németországban 2002 óta folyik eljárás ellene.

VLADIMIR KATRIUK, Kanada: Azzal vádolják, hogy egy ukrán zászlóalj tagjaként részt vett polgári személyek lemészárlásában 1942 és 1944 között Fehéroroszországban. A háború után Franciaországban élt, majd Kanadába emigrált. A szövetségi bíróság 1999-ben megfosztotta kanadai állampolgárságától, mert úgy ítélte meg, hogy félrevezette a hatóságokat, hogy megkaphassa az állampolgárságot. A hatóságok később semmissé tették az állampolgárságától való megfosztást, és engedélyezték, hogy Kanadában maradhasson.

HANS (ATANAS) LIPSCHIS, Németország: A Waffen SS tagja, az auschwitz-birkenaui haláltábor őre 1941 és 1945 között. A háború után az Egyesült Államokba szökött, majd 1983-ban kiadták Németországnak, ahol 2013-ban, 93 éves korában őrizetbe vették. Lipschis azt állítja, hogy szakács volt Auschwitz-Birkenauban, és csak hallomásból tudott a gázkamrákról meg a krematóriumról.

IVAN (JOHN) KALYMON, Egyesült Államok: Az ukrán náci rendőrség tagja volt 1941 és 1944 között az akkor Lengyelországhoz tartozó Lembergben (Lviv, Ukrajna), és részt vett a város gettójában élő zsidók deportálásában. Jelenleg is az Egyesült Államokban él, annak ellenére, hogy 2011. január 31-én kiutasították, további sorsáról ugyanis még nem született megállapodás.

SÖREN KAM, Németország: A Viking SS páncélos hadosztály egykori tagját azzal vádolják, hogy 1943-ban elrabolta Carl Henrik Clemmensen dán újságírót, akivel nyolc lövés végzett, s akinek a holttestét a Koppenhágától északra fekvő Lundtoftéban találták meg. A dán származású Sören Kam Németországba menekült, ahol 1956-ban kapott német állampolgárságot. Dánia kétszer is kérte a kiadatását, amelyet elutasítottak.

ALGIMENTAS DAILIDE, Németország: Amerikai állampolgárságát 1997-ben vonták vissza, arra hivatkozva, hogy eltitkolta, hogy a litván rendőrség tagjaként részt vett a vilniusi gettóban élő számos zsidó letartóztatásában. Kiadták Litvániának, ahol ötévi börtönre ítélték, de egészségi okok miatt nem kellett börtönbe vonulnia.

MIKAIL GORSKOV, Észtország: A Gestapo fehéroroszországi tolmácsaként azzal vádolják, hogy Szluckban tömegmészárlásokban vett részt. Mielőtt még a hatóságok megtévesztése miatt visszavonták volna az amerikai állampolgárságát, Észtországba menekült, ahol a hatóságok "személyazonosság téves megállapítására" hivatkozva 2011 októberében lezárták az ellene folyó eljárást. A döntést határozottan bírálta az Egyesült Államok, Oroszország és a Wiesenthal Központ.

2012. június 14-én a Wiesenthal Központ felszólította az amerikai igazságügyi minisztériumot, folytasson vizsgálatot Michael Karkoc minnesotai lakos ügyében, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy "polgári személyek ellen atrocitásokat elkövető" ukrán SS egység parancsnoka volt.

A listán nem szereplő Erich Priebke július végén ünnepelte 100. születésnapját Rómában, ahol házi őrizetben él. 1998-ban életfogytiglani börtönre ítélték, amiért náci tisztként részt vett 335 civil - köztük a magyar Kereszti Sándor - meggyilkolásában a római Fosse Ardeatine kőbányában. Az 1944-es mészárlás megtorlás volt 33 náci katona haláláért, akikkel olasz partizánok végeztek. 1994-ben fogták el Argentínában, ahol 40 éven át háborítatlanul élt. Egészségi okokból engedélyezték, hogy a büntetését házi őrizetben töltse le.