Mint kifejtették, magyarországi szakaszán a Duna vizének minősége több helyen még átlagos vízhozam mellett is "kívánnivalót hagy maga után" higiéniai, mikrobiológiai szempontból. A folyó a mostani, rendkívüli, több országon végigvonuló áradása során az elöntött területekről további, az emberre is veszélyes szennyeződéseket hozott, hozhatott magával, ezért a vízminőség tovább romlott.

Így a nedves, átázott homokzsákok is szennyezettek, tartalmuk fertőzésforrást jelenthet. "Ezért a védekezés során felhasznált homokzsákok és azok tartalmának újrahasznosítása során körültekintően kell eljárni" - hangsúlyozta az ÁNTSZ.

A zsákokból a homokot száraz talajra kell kiüríteni, lehetőség szerint olyan területre, amelyet víz nem áztatott át. Az így összegyűjtött homok építkezésekhez felhasználható. Ezt a száraz homokot gyermekjátszótereken, homokozókhoz még akkor is tilos felhasználni, ha az a megáradt folyó vizével nem érintkezett. Nem lehet újrahasznosítani a homokot olyan helyeken, területeken sem, ahol az közvetlenül érintkezhet az emberi bőrfelülettel - emelte ki az ÁNTSZ, hozzátéve: azokon a játszótereken, amelyeket a megáradt Duna elöntött, mindenképpen ki kell cserélni a homokot a homokozókban.

A zsákokat ugyancsak száraz helyre kell összehordani, a kiürített, száraz homokzsákok hulladék és építési törmelék gyűjtésére és más hasonló célra felhasználhatók, élelmiszer gyűjtésére, tárolására viszont nem.