A szocialista Gőgös Zoltán az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését sürgette, mert az emberek éhesek és a mostani rendszer csalásra ösztönöz - fogalmazott az ellenzéki politikus. Orbán Viktor miniszterelnök szerint viszont a személyi jövedelemadót igazságosabb mérsékelni, mint a fogyasztás közterheit. A kereskedelemben szigorúbb ellenőrzést ígért, és kijelentette, hogy a pénztárgépeket időben bekötik az adóhatósághoz.

A Jobbik elnök-frakcióvezetője arról próbálta meggyőzni a miniszterelnököt, hogy népszavazást kell tartani Magyarország uniós tagságáról. Vona Gábor szerint ugyanis például az unió miatt sok a munkanélküli, és csak a jogharmonizáció nem kevesebb, mint 80 milliárd forintba került. Van élet az unión kívül, de rosszabb, mint belül - válaszolta Orbán Viktor. A kormányfő szerint a munkahelyek nem az Európai Unió, hanem a rendszerváltás miatt szűntek meg.

A jobbikos Dúró Dóra azt bizonygatta a miniszterelnöknek, hogy pártja és annak a bentlakásos iskolákra vonatkozó javaslata nem cigányellenes és nem rasszista. Orbán Viktor szerint viszont az, sőt keresztényietlen is, ha valaki arról beszél, hogy a cigány emberek pénzért vállalnak gyereket.

A szocialista Tóbiás József azt a véleményt bújtatta kérdésbe, hogy pártja szerint a kormány korlátozta az Alkotmánybíróság jogkörét. Orbán Viktor szerint nem az emberek vannak a törvényekért, hanem a törvények az emberekért, ezért addig kell csiszolni a jogszabályokat, amíg azok meg nem felelnek az emberek elvárásainak. A miniszterelnök szerint egyébként az Alkotmánybíróság jogköre nem szűkült, hanem bővült.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a bajba került devizahitelesek érdekében fordult kérdéssel Orbán Viktorhoz. Szerinte a rászorulók négyötöde nem kapott állami segítséget. A miniszterelnök szerint a kormány első körben a lakáshiteleseken akart segíteni, de a munkát folytatják.