Az emberi erőforrások minisztériumának közleménye szerint több mint 220 szakon lesznek államilag finanszírozott képzések, részösztöndíjas helyeket nem hirdetnek meg, 16 képzést nem támogat jövőre az állam a felsőoktatásban. Idén a korábbi tervekkel ellentétben kizárólag a ponthatárok minimumáról született döntés, eszerint alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont a bejutáshoz szükséges alsó határ.
A felsőoktatási kerekasztal helyreállítását és a megalakulás után a forráskivonás napirendre tűzését sürgeti az MSZP: Hiller István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője, volt oktatási miniszter hangsúlyozta: azt is követelik, hogy pótolják azokat az összegeket, amelyeket az önfenntartó felsőoktatás koncepciója miatt kivontak, és azonnali hatállyal kezdjék meg a tárgyalásokat a hallgatói szerződések eltörléséről.
A tavalyi maradványból 1,4 milliárd forintot juttat vissza a felsőoktatási intézményekhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tájékoztatás szerint Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az összeg nagyságáról több mint egy hónappal ezelőtt hivatalos szóbeli tájékoztatást adott a Magyar Rektori Konferenciának.
Megerősítette Magyarország szuverén adósosztályzatait a Fitch Ratings, a besorolások kilátását pedig negatívról stabilra javította. A nemzetközi hitelminősítő jelenleg "BB plusz" hosszú távú besorolással tartja nyilván a magyar államadósságot. A Fitch ugyanakkor közölte: már nem számít a kabinet és a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió közötti hitelmegállapodás megkötésére.
Eddig 1700, ötezernél kevesebb lakosú település önkormányzatától mintegy 80 milliárd forint összegű adósságot vállalt át az állam - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor Nyíregyházán tárgyalt a város adósságrendezéséről Kovács Ferenc polgármesterrel. A kormányfő arról is beszélt, hogy az országban már csak 14 olyan település maradt, ahol az adósságátvállalás még nem történt meg.
Mintegy 2-2,5 százalékkal nőhet jövőre a családok vásárlóereje a minimálbér-emelés és a rezsicsökkentés miatt - mondta a kormányszóvivő az InfoRádió Aréna című műsorában. Giró-Szász András emlékeztetett arra: a minimálbér emelése meghaladja az inflációt, a rezsicsökkentés különbözetét pedig a szolgáltatóknak kell vállalniuk.A sztrájk lehetőségéről beszéltek tanácskozásukon a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának tagszervezetei. Varga László, az érdekképviseleti tömörülés elnöke az InfoRádióban hangsúlyozta: a kormány nem folytat érdemi egyeztetéseket a társadalmat leginkább érintő kérdésekben.
Novemberben 33,6 milliárd forint volt az államháztartás - önkormányzatok nélküli - központi alrendszerének hiánya. Az első 11 havi hiány 691,7 milliárd forintot tett ki, ez a módosított előirányzat 120 százaléka. A Nemzetgazdasági Minisztérium a kormany.hu portálon azt közölte: az adatok megegyeznek a december elején publikált előzetes számokkal.
Mintegy 80 milliárd forintos támogatást fizetnek ki a nyertes pályázóknak az állattartó telepek korszerűsítésére. Fazekas Sándor elmondta: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósult programban az összeg negyedét a sertéstartók kapják.
Módosító javaslatot nyújt be az LMP, hogy önálló tényállásként szerepeljen a büntető törvénykönyvben a családon belüli erőszak fogalma. Szabó Tímea, a párt országgyűlési képviselője az InfoRádióban emlékeztetett arra, hogy az emberi erőforrások minisztere szeptemberben ígéretet tett arra, hogy a kormány még az idén beterjeszt egy ilyen javaslatot, de ezt még nem tették meg
Az alapvető jogok biztosa szerint sérül a jogbiztonság, ha olyan autóst bírságolnak meg az autópálya-használati díj megfizetésének hiánya miatt, akinek ellopták a járművét. Szabó Máté ezért a vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezte, az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-től pedig azt kérte, hogy az érintetteknek fizesse vissza a pótdíjat. A cég felfüggesztette a pótdíjak behajtását.
A gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának szabályairól egyeztettek Brüsszelben az uniós országok közlekedésügyi tárcavezetői. A testület megállapodása eltér a Európai Bizottság szigorúbb javaslatától, így a személyautókat továbbra is a forgalomba helyezés után négy évvel, majd rendszeresen kétévente kell majd vizsgáztatni.




