A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az adósságátvállalásról beszélve szólt arról, hogy húsz település esetében azt vizsgálják, hiteleik közösségi célokat szolgáltak, esetleg üzleti vagy befektetési célúak voltak-e. Ez utóbbiak esetében ugyanis a hitelállomány maximum negyven százalékát vállalja át az állam.

Az ötezer fősnél nagyobb települések esetében a kormány súlyozott számítás alapján az adósságaik negyven és hetven százalék közötti részét veszi át. A település "adottságait, kitörési lehetőségeit, eddigi gazdálkodását, az ott élők adóerejét és a települése adóerejét felmérve" az erősebb helyi gazdasággal rendelkezőknél negyven, a kevésbé szerencsés adottságúaknak hetven százalékos mértékig veszi át az adósságait az állam.

Navracsics Tibor kijelentette: a cél az, hogy ismét működőképessé tegyék az önkormányzati rendszert, az eladósodottak számára gazdálkodási könnyebbséget hozzon, az el nem adósodottaknak pedig plusz kitörési lehetőséget jelentsen. "Ez nem szívjóság, hanem partnerség", nem karácsonyi ajándékról van szó, felelősségteljes lépés az átvállalás, mert az önkormányzatok mindent megtettek azért, hogy az állampolgárokat tisztességesen kiszolgálják.

Az elmúlt húsz év egyik problémájának megoldásáról van szó, ebben a kormányok szerepe - leginkább a 2002 és 2010 közötti időszakban - sokkal nagyobb volt, mint az önkormányzatoké - fejtette ki.

A miniszterelnök-helyettes elmondta: Zala megyében - csaknem 270-ből - 132 település esetében vállalja át kisebb vagy nagyobb mértékben a kormány az adósságát.

Gyutai Csaba polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a zalai megyeszékhelynek kizárólag fejlesztési hitele van, 2,6 milliárd forintnyi. A hitel jelentős része munkahelyteremtő beruházásokat, ipari park kiépítését és inkubátorház kialakítását szolgálta, továbbá a lízingkonstrukcióban épült idősotthon beruházási költségeit, valamint az energiaköltségeket csökkentő korszerűsítéseket.