A bíróság Lóránd Györgyöt, az ajkai városi tanács által 1985-ben felállított ötfős bizottság elnökét hallgatta meg tanúként. A testületet a környezetszennyezés miatti folyamatos lakossági panaszok kivizsgálására hozták létre.

A tanú azt mondta: az utolsó leheletükig küzdöttek a kazetta magassága ellen, a tározó tervezése ugyanis akkor kezdődött el. Közölte, a tanácsnak tett minden jelentésükben kifogásolták a tározó magasságát, terepszintet követő magasságot javasoltak, mert a tervek alapján a gátnak a Kolontár felé eső részét túl magasnak találták. Megjegyezte, hogy a hasonló vörösiszap-tározók nemzetközileg elfogadott magasságát kilenc méterben jelölte meg az akkori szakirodalom, az ajkait a Balti-tenger szintje feletti 216,5 méteres magasságúra engedélyezték, ami nagyjából 22-23 méternek felel meg.

Figyelmeztettek arra is, hogy az esetleges talajmozgások a területen talajtöréshez vezethetnek. "Már 1985-ben leírtuk a katasztrófa veszélyét" - fogalmazott Lóránd György.

A tanácsvezető ismertette a tervezők korábbi vallomását, e szerint a kazetta alatti talaj megfelelt az előírásoknak, a terhelést a mért agyag vastagsága kibírja. Erre a tanú azzal reagált: magánbeszélgetéseken gyakran szóba került, hogy a kazetta széle alatt kavicsos a talaj. Igazukat az is bizonyította, hogy később a vasútvonal áthelyezése során a töltés a kavicsos részen megcsúszott, ami fél évvel késleltette a munkálatokat. A környezetvédelmet érintő aggályaik között szerepelt a porszennyezés is. Elmondta, hogy a talajszennyezés megakadályozására a tározók köré kiépített résfalrendszer miatt is aggódtak, mert akkor a körbezárt területen sok lesz a talajvíz. Erre akkor azt a választ kapták, hogy elszivattyúzzák a vizet, és nem lesz gond.

A tárgyaláson az ügyész kérésére több nyomozati iratot ismertettek, köztük a timföldgyár akkori vezérigazgatójának a tározó építési munkálatairól szóló 1985-ös jelentését. Ebből kiderült, hogy a talajvízbe és a kutakba leszivárgott szennyeződés miatt a gyár hozzájárult a kolontári ivóvízhálózat kiépítéséhez.

A különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző közveszélyokozás és más bűncselekmények miatt indult büntetőper tárgyalása december 10-én folytatódik.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti X. tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.