A tárcavezető az MTI-nek az elmúlt két évet értékelve azt mondta: a külső feltételek nem alakultak kedvezően, mivel a kezdeti várakozásoknál jóval súlyosabbnak bizonyult a gazdasági válság, amelynek középpontja az Európai Unióra helyeződött át.

Emellett a külpolitika alakítását lényegesen befolyásolta az is, hogy Magyarországon 2010 óta "mélyreható és átfogó" átalakulás ment végbe, az alaptörvény és több sarkalatos törvény elfogadása bírálatokat, kritikákat és "megalapozatlan túlzásokat, torzításokat, rágalmakat" váltott ki külföldön - mondta.

A szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokról szólva kifejtette: a markáns érdekérvényesítésre és az értékalapú politikára törekednek. Fontos nemzetpolitikai cél valósult meg az állampolgársági törvény elfogadásával és alkalmazásának elindulásával - jelentette ki, hozzátéve: egy országgal ugyan továbbra is vannak viták az ügyben, de egyébként rendben, "simán és sikeresen" alkalmazzák a jogszabályt.

A miniszter nagy sikernek nevezte, hogy eloszlatták a törvénnyel kapcsolatos aggályokat és kifogásokat.

A magyar-szlovák kapcsolatokról azt mondta, a párbeszéd folytatása a cél, hogy közvetítők nélkül, egymás között rendezzék a vitáikat. Az állampolgársági törvény kérdésének kezelésében - emelte ki - fontos elemnek kell lennie, hogy egyéni sérelmek, hátrányok okozása nélküli megoldást találjanak. Ez is a magyar külpolitika értékalapúságának bizonyítéka - mutatott rá.

Martonyi János szerint az elmúlt két évben kiválóan alakultak a kapcsolatok Szerbiával. Ugyan rövid ideig vita állt fenn a restitúciós törvény miatt, de ezt a vajdasági magyar közösség képviselőivel együttműködve sikerült rendezni. Hangsúlyozta: a probléma megoldása jó példa az európai integrációból fakadó lehetőségek és a nemzetpolitikai célok érvényesítésének eredményes összekapcsolására.

A magyar-román kapcsolatokról úgy vélekedett, a XX. században egyszer sem voltak olyan jók, mint az elmúlt két évben, és a "baljós jelek ellenére" remélhetőleg a továbbiakban sem szenvednek komolyabb sérelmet.

A visegrádi csoporttal - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - kapcsolatban közölte, hatékonyan működött az elmúlt években, és mára nyilvánvalóvá vált, hogy az EU erősítésének, mélyítésének nem ellentéte, hanem egyik eszköze.

A 2011. évi magyar EU-elnökséget illetően felidézte, sikeres félév volt, jelentős eredményeket értek el, és fontos tapasztalatokat szerzett Magyarország az integráció működéséről.

"Magyar ügyek"

A külügyminiszter beszélt arról is, hogy "a magyar ügyek" a világsajtóban nagy hangsúlyt kaptak, 2011 elején a médiatörvény, az idei év elején pedig az alaptörvény hatálybalépése és a "gyorsított törvényhozás" miatt. Az alaptörvénnyel "lényegében nincs baj" - hangsúlyozta a tárcavezető -, csak egyesek politikai, ideológiai szemléletét sértheti az utalás a keresztény gyökerekre a szövegben. Az EU-nak azonban nincs kifogása az alaptörvénnyel szemben - tette hozzá.

Mint mondta, ha az Európai Bizottság szerint egy magyar jogszabály nem felel meg az uniós jognak, szóvá teheti, és az ügyet jogi alapon kell rendezni. A kifogásolt magyar jogszabályokat illetően az esetek többségében sikerült megegyezni, ha egyes kérdésekben ez nem lehetséges, az Európai Bíróság dönt majd - jegyezte meg.

Hangoztatta, ezeket az eljárásokat külön kell választani az általános ideológiai, politikai hátterű bírálatoktól. Amennyiben ezek hamis tényeken alapulnak, kétségbe vonják a magyar kormány elkötelezettségét a demokrácia és a jogállam mellett, akkor határozott politikai eszközökkel kell fellépni - közölte.

Úgy látja, ezek az ügyek nem tették könnyebbé a külpolitikai munkát, de "a jelentős átalakulásnak ára is van a hozam mellett", és Magyarország mély gazdasági, politikai és intézményi válságban volt, amikor 2010-ben az Orbán-kormány átvette a hatalmat.

Kifejtette: az EU-ban intenzív gondolkodás indult meg az integráció jövőjéről. A gazdasági unió valószínűleg lehetetlen a politikai együttműködés erősítése nélkül, a politikai unióhoz azonban nagyobb demokratikus legitimáció és elszámoltathatóság kell - mutatott rá. Ezért - mint mondta - elképzelhető, hogy intézményi reformokra lesz szükség. A következő évek legfontosabb feladata az egyensúly megtalálása "az uniós hatáskörök mélyítése, erősítése és a tagállamok önálló cselekvése között". Először mindenesetre "a szükséghelyzetet" kell megoldani - emelte ki.

A tárcavezető arról is beszélt: Magyarországnak kiemelkedően fontos, hogy a számára lényeges integrációs politikák - az EU-s kohéziós és a közös agrárpolitika - működjenek.

A túlzottdeficit-eljárásból Magyarország 2013 tavaszán remélhetőleg kikerül - mondta a tárcavezető, emlékeztetve, hogy ehhez először egy teljes évig tartani kell a 3 százalék alatti hiánycélt.

Martonyi János kiemelte, sikeresen alakult a globális nyitás a külpolitikában, és ennek keretében nemcsak a gazdasági, hanem az oktatási és kulturális kapcsolatokat is szeretnék erősíteni.

Azt mondta, őszre várhatóan elkészül az átfogó külkapcsolati stratégia, amelyben két év tapasztalatait összegzik és meghatározzák a középtávú célokat és eszközöket.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy a külpolitikai sikerek nagymértékben köszönhetők a tárca munkatársainak, akik "a különösen nem könnyű" időszakban "emberfeletti" teljesítményt nyújtottak.