A parlament döntése szerint az ágazatot terhelő különadó megszűnése után, jövőre is megmarad az energiaellátók jövedelemadója, mértéke pedig nyolcról tizenegy százalékra nő. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell.

Az InfoRádió több nagyváros közműcégét megkereste, de egy kivételével sehol nem akartak nyilatkozni, mivel még nem ismertek a részletek.

A győri Pannon Víz Zrt. elnök vezérigazgatója is azt mondta, hogy nem tud érdemben nyilatkozni a törvénymódosításról, amíg annak részletei nem ismertek. Tőke László szerint a decemberben elfogadott vízközmű-törvényben az Országgyűlés maximálta a víz- és csatornadíjakat, így idén további emelkedés nem várható.

A Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásakor a budapesti ellenzék azt hangsúlyozta, hogy vízdíjemelésből finanszírozzzák majd a tranzakciót, de a főpolgármester cáfolta ezt. Tarlós István többször is kiemelte, hogy nem kell a díjak emelkedésére számítani.

A Pannon Víz Zrt. elnök vezérigazgatója szerint ha mégis fizetési kötelezettsége lesz a közműcégeknek, akkor azt a tartalékok vagy a megtakarítások terhére kell megoldani.

A 2009-ben bevezetett, átmenetinek szánt adónem fenntartását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azzal indokolta, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány tartása és az államadósság csökkentése mellett, a közteherviselés elvéből az következik, hogy a nagyobb adófizető képességű vállalatok több adót fizessenek.