Leértékelődtek az emberi jogi vívmányok - mondta az Amnesty International jelentésének Magyarországot érintő fejezetéről Jeney Orsolya, a szervezet budapesti irodájának vezetője.

"Ugyan kirívó jogsértések nem történtek, de mindenképpen csökkent az emberi jogok biztosításának színvonala" - mondta. Több példát felsorolt: többek között azt, hogy börtönnel büntethető a hajléktalanság, az egyházügyi törvény politikai pártok képviselőinek a kezébe helyezi annak az eldöntését, mi minősül egyháznak, a rendőrség betiltotta a meleg méltóság napját. "De mindezek felett talán a legsúlyosabb a romákat érő rasszista támadás, zaklatás és fenyegetés" - fogalmazott.

A médiatörvény - alkotmánybírósági állásfoglalás alapján - várható módosítását Jeney Orsolya üdvözölte, ám úgy vélte, hogy a médiahatóság politikai függetlensége továbbra is megkérdőjelezhető.

A témákat érintő ajánlásai között a jogvédő szervezet a többi között azt szorgalmazta, hogy képezzék a rendőröket a gyűlölet-bűncselekmények felismerésére, illetve, hogy semmilyen csoport gyülekezési jogát ne korlátozza a karhatalom.

A kormány nem ért egyet

A magyar kormány nem ért egyet az AI megállapításaival. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleményében mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként elérte, hogy az európai közösség napirendre vegye és elfogadja a roma keretstratégiát, a magyar kormány ezt követően pedig a tagállamok közül elsőként készítette el a nemzeti romastratégiát.

A minisztérium úgy fogalmaz, a romák helyzete Magyarországon valóban számos feladatot generál a kormány, a civil szféra, a szakmai szervezetek számára. Mint írják, a kormány ezen a területen az elmúlt húsz évben halogatott lépések sorát kezdte meg: konkrét célokat, feladatokat jelölt ki és megállapodást kötött a közös végrehajtásra az Országos Roma Önkormányzattal.

Kiemelik: a kormány tisztában van azzal, hogy Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, köztük a roma lakosság helyzetének fokozatos romlása. A kabinet határozott lépéseket tett az igazságszolgáltatás hatékonyságának, a büntetőeljárások, a rendőrség hatékonyságának javításáért többek között azért is, hogy a romák elleni rasszista indítékú erőszakos támadások ne ismétlődhessenek meg és ne maradjanak válasz nélkül - fejtik ki, megjegyezve: a parlament előtt lévő új Büntető törvénykönyv nem hagyja büntetlenül sem a romák, sem a melegek, sem a fogyatékkal élők, sem más közösségek támadóit, de azokat sem, akik e cselekményeket a többséghez tartozók sérelmére követik el.

Az új Btk. emellett a gyermekeket érintő bűncselekmények elkövetőire is, valamint a családon belüli erőszakra, sőt a lelki bántalmazásra is határozottabb válaszokat ad az eddigieknél - fűzik hozzá.

A tárca kifejti: az ország új alaptörvénye az EU Alapjogi Chartájáénak szellemében született és minden korábbinál szélesebb állampolgári jogokat biztosít. A KIM ezzel összefüggésben arra emlékezteti az Amnesty Internationalt, hogy Magyarország volt az egyetlen ország Közép-Európában, amely nem tudott új alaptörvényt alkotni a rendszerváltoztatás óta, hazánknak így egy "1949-ből datálódott, sztálini típusú, ideiglenes alkotmánya volt mindeddig". Hangsúlyozzák: az új alkotmány deklarálja az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, összességében pedig megfelel az európai alkotmányos hagyományoknak, eleget tesz minden jogállami feltételnek és megfelel az európai uniós csatlakozáskor megfogalmazott vállalásoknak.

Felidézik továbbá, hogy a kormány februárban emberi jogi munkacsoportot hozott létre, amelynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon és ennek érdekében konzultációt folytasson civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel. Emellett emberi jogi kerekasztal is alakul, amelynek célja, hogy a munkacsoport konzultációt folytathasson az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel - fűzik hozzá.

A KIM kiemeli azt is, hogy az új magyar egyházi törvény még az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint is Európa egyik "legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye", amely senkinek sem korlátozza a vallásszabadságát. A tárca szerint a sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a magyar alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. "Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába" - hangsúlyozzák.

A minisztérium kiemeli azt is, hogy a magyar kormány a közterületi hajléktalanság csökkentése, a hajléktalanná válás megelőzése és a hajléktalanok társadalmi integrációjának javítása érdekében több lépést tett: mintaprogram és jogszabály-módosítás történt, és megkezdődött a hajléktalan-ellátás eddigi működésének felülvizsgálata. Hangsúlyozzák: a kormány minden eddiginél szorosabb együttműködést alakított ki a Fővárosi Önkormányzattal, a hajléktalan ellátó szervezetekkel, aminek köszönhetően "az idei rendkívüli hidegben mindenkinek jutott szállás", így az elmúlt évekhez képest - amikor 30-130 hajléktalan fagyott halálra a fővárosi közterületeken - idén összesen egy fedél nélküli lett az egyébként rendkívül hideg tél áldozata Budapesten. A tárca közleményében megjegyzi még, hogy Magyarországon bármilyen szexuális irányultsághoz tartozó állampolgár szabadon megélheti nemi identitását.