A parlament hétfőn fogadta el az új országgyűlési törvényt, amely alapján év végéig meg kell választani a háznagyot, aki a házelnök politikai helyettese lesz, és ki kell nevezni a főigazgatót, aki pedig az Országgyűlés Hivatalát vezeti majd.

A képviselők 255 igen és 70 nem szavazattal fogadták el a Fidesz és a KDNP kezdeményezte előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit; a törvény újraszabályozza egyebek mellett az Országgyűlés működését, a képviselők jogállását és javadalmazását. Rendelkezik a jogszabály a parlamenti bizottságok működési rendjéről is.

Újdonság, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók lesznek.

A parlament döntése értelmében 2013. január 1-jén létrejön az Országgyűlési Õrség is, amely házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv.

Az új országgyűlési törvény úgy rendelkezik, hogy az önálló költségvetési szervként működő őrségnek feladata lesz egyebek mellett a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása.

A jövőben a korábbiaknál erősebb fegyelmezési jogköre lesz a plenáris ülést levezető elnöknek: ha a képviselő a felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a levezető elnök javasolhatja az Országgyűlésnek az érintett politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, amiről a plénum vita nélkül határoz.

Ha a képviselő a parlament ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, vagy arra hívott fel, az ülést vezető elnök javasolhatja - első alkalommal legfeljebb három napra - a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését, az ülésnapról való kizárást és vele szemben - maximum egyhavi tiszteletdíjával egyenlő - pénzbírság kiszabását.

Az új rendelkezések alapján jövő év január 1-je helyett csak a következő ciklusban lépnek életbe a parlamenti képviselők javadalmazásának új szabályai. Ettől fogva a képviselők kevés kivétellel csak országgyűlési munkájukért kaphatnak majd pénzt.

A következő - már csak 199 tagú - Országgyűlésben a 232 ezer forintos tiszteletdíjat a helyettes államtitkárokéval megegyező, jelenleg bruttó 750 ezer forintos juttatás váltja fel, a bizottsági munkáért viszont nem jár majd pénz, sőt a tiszteletdíj arányosan csökken, ha a képviselő ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felén, de legalább három ülésen nem vesz részt.

Választókerületi pótlék helyett üzemanyagkártyát kapnak a képviselők, a 116 ezer forintos lakhatási támogatás helyett pedig a parlament hivatala biztosít majd legalább 35, legfeljebb 50 négyzetméteres lakást, vagy havonta maximum 187 ezer forintért hotelszobát azoknak a képviselőknek, akik nem rendelkeznek fővárosi lakóingatlannal és közeli hozzátartozójuknak sincs ilyen.

A parlament tovább növelte az új szabályokkal egyébként is jól járó - a következő ciklustól az ideinél legalább 10-25 százalékkal több pénzből gazdálkodó - frakciók támogatását. A következő ciklustól minden képviselőcsoport megkapja havonta a képviselői alapdíj tízszeresét: 7,5 millió forintot, ezen felül a kormánypártok képviselőnként az alapdíj 20 százaléka helyett 25 százalékra tarthatnak igényt, az ellenzéki frakciók pedig 30 százalék helyett 35 százalékra.

A képviselőcsoportok emellett képviselőnként a tiszteletdíj 15 százalékának megfelelő ellátási keretet kapnak az Országgyűlés hivatali szervezetének költségvetéséből. Szintén a végszavazás előtt törölték a jogszabályból, hogy a frakciók működését segítő alkalmazottak száma nem lehet több a képviselőcsoport létszámánál.

Egy hétfőn elfogadott házszabály-módosítás értelmében ebben a ciklusban nem alakíthat képviselőcsoportot a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK).