A fővárosban már tegnap megkezdődtek a megemlékezések. A tizedik alkalommal megrendezett Élet Menetén politikusok és közéleti személyiségek részvételével több ezer ember vonult végig a Szabadság híd pesti hídfőjétől a Raoul Wallenberg rakpartra, A Terror Háza múzeum előtt pedig "Ember az embertelenségben" címmel tartottak emlékkoncertet, majd Schmitt Mária, az intézmény igazgatója mondott beszédet.

Ma a kormány három helyszínen tartja a hivatalos megemlékezést. A fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban délután öt óráig helyezhetik el az emlékezés mécseseit és köveit a holokauszt magyarországi áldozatainak tiszteletére. Az intézmény előtt Szita Szabolcs, az emlékközpont ügyvezető igazgatója mond beszédet, Sommer Katalin holokauszt-túlélő pedig visszaemlékezik a vészkorszak borzalmaira, majd átadják a Simon Wiesenthal-díjat.

A Szolnoki Galériában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Varga Béla holokauszt-túlélő tart beszédet, utána pedig az Auschwitz album című kiállítást nyitja meg Verő Tamás, a budapesti Frankel Leó utcai zsinagóga rabbija.

A tatabányai Edutus Főiskolán Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár mond beszédet, majd megnyitják a Soá soha! című kiállítást.

Mindemellett több helyi önkormányzat is tart megemlékezést, például a soproni és a szerencsi.

A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.