"Nem gondolom, hogy bármi is fenyegetné a demokrácia intézményeit egyelőre" - foglalt állást Reflexiók az amerikai-magyar kapcsolatokról: Demokrácia, szerénység és közös törekvések című előadásában, hozzátéve, a kritikus hangok és akciók azt sugallják, "a demokrácia él és működik a magyar társadalomban".

A magyarul remekül beszélő Volker - 1994 és 1997 között a budapesti amerikai nagykövetség diplomatája volt - hangsúlyozta: Magyarországon nagyon éles viták alakulnak ki különböző kérdésekben, de "a politikai ellentétek nem jelentik a demokrácia végét".

Azt mondta, vannak olyan magyar törvények, amelyekkel nem ért egyet, amelyeket "ostobának, terhesnek vagy bonyolultnak" gondol, de fontos, hogy a szólás- és véleményszabadság nincs korlátozva.

Megfogalmazása szerint a demokrácia normális állapotában "zűrös, kaotikus és versengő" még az ideális körülmények között is.

Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban is nagyon kemény viták folynak a demokrácia természetéről, például arról, hogy kötelezheti-e a kormány a polgárokat egészségbiztosítás megkötésére, a nőknek joguk van-e az abortuszhoz, vagy a kormány megtilthatja-e ezt az emberi élet megóvásáért, összhangban van-e a demokráciával, hogy a kormány fogvatartottakat végez ki, és demokratikusak-e a katonai bíróságok. Hangsúlyozta, Amerika ezektől a vitáktól nem lesz kevésbé demokratikus, éppen ellenkezőleg, "ez tesz minket demokráciává", ez garantálja, hogy a kormány és a társadalom közötti megállapodás hiteles marad.

Kurt Volker - aki külpolitikai karrierjét a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elemzőjeként kezdte 1986-ban, később az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott, 2008-2009-ben az Egyesült Államok állandó brüsszeli képviselője volt a NATO-nál - az éles magyarországi vitákkal kapcsolatban arról beszélt: a magyaroknak szükségük van egymásra, mindent meg kell tenniük azért, hogy meghallgassák egymás érveit. Úgy fogalmazott, Magyarországnak Európában és Amerikában is igazi barátai vannak, sorsára azonban senki nem tud annyira vigyázni, mint maguk a magyarok.

Derültséget váltott ki az a megjegyzése, hogy "még a legkomorabb amerikai pesszimisták mellett is teljesen boldogtalannak tűnnek a legsugárzóbb magyar optimisták".

Szerinte a demokrácia iránt elkötelezetteknek Magyarországon is közös kötelességük annak biztosítása, hogy túl sok hatalom ne összpontosuljon egy helyen, egy kézben. Tanácsa szerint Magyarországon kicsit több toleranciára, alázatra és önkritikára van szükség, kicsit többet kell hallgatni egymásra, tiszteletben kell tartani minden ember véleményét.

Volker - jelenleg az amerikai Arizonai Állami Egyetem (ASU) nemzetközi programokért felelős igazgatója, egyben a washingtoni Johns Hopkins Egyetem külkapcsolati kara (SAIS) transzatlanti kapcsolatok központjának tudományos főmunkatársa - arról is szólt, hogy a demokráciának nem csak egy formája létezik, vannak csúcspontok és mélypontok, visszarendeződések. "Mindenütt el lehet rontani a dolgokat", s ha egy kormány nem válaszol népe demokratikus törekvéseire, akkor az követelni fogja őket.

Az amerikai szakértő kitért arra: nagyon büszke, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntette őt ki tavaly decemberben Schmitt Pál köztársasági elnök Washingtonban. A méltatás szerint Kurt Volker amerikai kormányokon átívelően Magyarország megbízható barátja volt, támogatta a magyar-amerikai kapcsolatok szorosabbra fonását, segítségére, jóindulatú tanácsaira a magyar politikusok, külügyi vezetők mindig számíthattak.