Az egyezmény lehetővé teszi a megörökölt - jelenleg mintegy 63 milliárd forintos - BKV-adósságállomány refinanszírozását.

 A főpolgármesteri hivatal közleménye szerint ez gyakorlatilag a BKV megmenekülését jelenti. Tarlós István főpolgármester megegyezett Varga Mihállyal és Naszvadi György államtitkárral a közlekedési vállalat hosszú távú finanszírozásának várható főbb elemeiről is.

 A részletes megállapodások kidolgozása folyamatban van.

A főváros a közleményben köszönetet mondott a kormánynak az együttműködésért és a támogatásért, valamint a bankoknak segítőkész hozzáállásukért.

A kabinet a múlt héten döntött arról, hogy megkapja az állami garanciát a hiteleihez a főváros, s rajta keresztül a tömegközlekedési társaság. A BKV-nak hitelező bankok vezetői korábban ehhez kötötték a további lépéseket az adósságállomány kezeléséhez.

Az Országgyűlés tavaly december végén a központi költségvetésben rögzítette, hogy a BKV idén 32 milliárd forintos normatív támogatást kap, azonban az összeget március végéig zárolták. A határozat szerint a forrást csak akkor használhatja fel a társaság, ha a főváros megalkotta a közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságát biztosító koncepciót.

A főpolgármester korábban többször jelezte, hogy a múlt egyik nagy problémája a működés finanszírozása, amely húsz éve megoldatlan, a másik az adósságállomány kezelése és rendezése. A társaságot 2002-ben konszolidálták, de egy 2004-ben felvett hitel nyomán mára ismét több tízmilliárdos adóssága keletkezett, amelynek jelentős részét idén kell visszafizetni. A harmadik problémának a járműállomány "extrém" elhasználódását nevezte.

Tarlós István akkor azt is ismertette: ha a helyzet így marad, akkor a főváros nem fog tudni az uniós szabályok szerint új közszolgáltatási megállapodást kötni a BKV-val április végén. A szerződés nélkül nem állhatnak ki a járművek a garázsokból, emellett veszélyben lenne a 4-es metró 181 milliárd forintos támogatása is.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, akit a tárca jelölt ki a BKV finanszírozásával kapcsolatos egyeztetésekre, január végén azt mondta: a kormány egy 1 plusz 1 forintos elvet akar érvényesíteni a közlekedési társaság támogatásával kapcsolatban, azaz minden 1 forint kormányzati támogatás mellé 1 forint önkormányzati forrást szeretnének.

A Fővárosi Közgyűlés január végén 9 milliárd forintos kölcsönt szavazott meg a BKV-nak április 30-ig, illetve további 6 milliárd forint támogatást nyújtott a cégnek. Egy hónappal később pedig úgy alkották meg a főváros költségvetését, hogy a főpolgármester szavai szerint "kifeszítették" a várost a BKV-val kapcsolatos kormányzati feltételek teljesítése érdekében.

Varga Mihály egy februári egyeztetés után azt mondta: a kormány nem tudja átvenni a fővárostól a BKV-ra vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat, de fontosnak érzi, hogy Budapest képes legyen kezelni és megoldani a közlekedési cég problémáját. Szavai szerint olyan hosszú távú keretrendszert kell kialakítani a BKV működésével kapcsolatban, amely a kormányzatnak sem jelent rendkívüli intézkedéseket.

A főváros hosszú távú finanszírozási koncepciója, amelynek kidolgozásában a Századvég Gazdaságkutató és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is részt vett, február 21-én készült el. A városvezetés szerint a 12-14 pontból álló javaslatcsomagból 2-3 elem elfogadása elegendő a BKV életben tartásához. A koncepcióban az elméleti alternatívák mindegyikét felsorolták, és jelezték a vonatkozó érveket és ellenérveket.