Bódis József, az MRK elnöke a testület hétfői ülése után azt mondta: az ajánlást komoly konszenzussal hagyták jóvá. Egyúttal annak a reményének adott hangot, hogy bár nem törvényről van szó, az intézmények mégis betartják majd a most elfogadott ajánlást.

Az MRK elnöke kifejtette: az ajánlásban rögzítették, nem szabad úgy értelmezni az új szabályozást, hogy amnesztiában részesülhetnek a vizsgával nem rendelkező és emiatt oklevelet nem szerző hallgatók a követelmények alól.

Az alapképzésben és a klasszikus főiskolai képzésben külön nyelvvizsga-lehetőséget szerveznének a közös európai referenciakeret ajánlásai, előírásai alapján. Ez azt jelenti - magyarázta a rektor, hogy a középszint alá "nem lehet menni", és ahhoz, hogy a hallgatók ezt teljesíteni tudják, szükség van tanfolyamok szervezésére. A kellő források szerinte a Diákhitel2-n keresztül teremthetők meg.

Bódis József azt mondta, elképzelhető, hogy szükség lesz törvénymódosításra is, mert diákhitel akkor vehető igénybe, ha valakinek hallgatói jogviszonya van, és ezen hallgatók felkészítése részképzés keretében történhetne meg. A szükséges változtatások elől az ülésen jelenlévő Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár nem zárkózott el - jelezte.

A mesterképzésben és az osztatlan képzésben semmilyen változtatást nem akarnak, továbbra is a meglévő követelményeket szeretnék érvényesíteni - fűzte hozzá.

Az ülésen szó volt a szaktárca és a rektori konferencia között tervezett stratégiai megállapodásról is. Az MRK elnökének közlése szerint ez elsősorban a felsőoktatás szabályozását, az új finanszírozást és egyéb stratégiai kérdéseket érintene.

Januárban a Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt közölte: megvizsgálja a felsőoktatási intézmények belső nyelvvizsgáztatása és az ahhoz kapcsolódó képzési rendszer egységesítésének lehetőségét, hogy a nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerző hallgatók egységes minőségi kritériumok mellett tehessék le az intézmények szervezte külön nyelvi vizsgát. A szervezet akkor utalt rá: a nemzeti felsőoktatási törvény új szabályokat vezet be a nyelvvizsga megléte - mint a diploma kiadásának feltétele - tekintetében.

A törvény úgy rendelkezik, hogy az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatók a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát is letehetik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát.

Februárban nyílt levélben fordult a Magyar Rektori Konferenciához több egyetemi oktató és nyelvvizsgáztatási szakember, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézményi belső vizsgáztatás során is ragaszkodni kell a közös európai nyelvi szintrendszer standardjaihoz.

Az MTI-hez akkor eljuttatott dokumentumban felidézték, az új nemzeti felsőoktatási törvény lehetővé teszi az egyetemek számára, hogy azon korábbi hallgatóik, akik nyelvvizsga híján már legalább három éve nem tudták átvenni az egyetemi végzettséget tanúsító oklevelüket, mégis hozzájuthassanak diplomájukhoz, amennyiben 2016-ig az egyetem által szervezett külön nyelvi záróvizsgát tesznek.