A 2011 végén lezajlott felmérésben 1050 regisztrált mérlegképes könyvelő válaszolt a feltett kérdésekre. Az eredmények rámutatnak, hogy a válaszadó könyvelők szerint a vállalkozások által elszámolt költségek 18 százaléka vélhetően nem a vállalkozás érdekében merül fel, azaz jogszabályellenesen csökkenti az adóalapot. Ugyanakkor a megkérdezett könyvelők átlagosan a számlák 14 százaléka esetében konkrét tudomással bírnak azok fiktív jellegéről.

"Nagyon fontos kérdésről van szó. A könyvelőnek ezekre az esetekre előre fel kell készülnie, mégpedig írásos formában. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a könyvelt cég gazdasági döntéseinek meghozataláért, illetve azok tartalmáért a könyvelő nem vállal felelősséget. Továbbá, ha pénzmosás gyanújára utaló jeleket is észlel, akkor köteles a könyvelő bejelentést tenni." - közölte Sallai Csilla, a Könyvelőiroda-Vezetők Klubjának vezetője.

"Fiktív számlák befogadása a vállalkozás részéről adócsalásnak minősül, illetve okirat hamisításnak. Amennyiben a kiállított számlák is nagy összegűek és fiktívek, akkor már számlagyárról is beszélhetünk." - mondta Gál István László, a PTE Büntetőjogi Tanszékének adjunktusa. "A pénzmosás gyanús, szokatlan körülményeket pedig a könyvelőknek jogszabályi kötelezettsége jelenteni a NAV felé. Ezzel sokan a mai napig nincsenek tisztában. Immár négy éve jogszabály írja elő, hogy pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos
továbbképzésen kell részt venni a könyvelőirodák, adótanácsadó irodák és a könyvvizsgáló irodák dolgozóinak is. Nem érdemes kockáztatni, hiszen ilyen képzés már online módon is elérhető."

A jogszabályi bejelentési kötelezettség várhatóan 2-3 éven belül kibővül, nemcsak a pénzmosás gyanús, hanem az adócsalás gyanús (fiktív számlák elszámolása) esetében is kötelezettséget írhat majd elő a szabályozás a pénzügyi-számviteli szakma számára.