Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Rácz Jenőt is meglepte, hogy csökkent a kórházak adóssága

Három hónap alatt több mint hárommilliárd forinttal csökkent a kórházak és a járóbeteg-szakellátók összes adósságállománya - közölte az egészségügyért felelős államtitkárság. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a beszállítók türelme ezzel együtt is fogytán van.

 A harmadik negyedévben két százalékkal csökkent a szakellátók összesített adóssága, amely a június végi 136 milliárdról szeptember végére 133 milliárd 100 millió forintra mérséklődött. A kórházak adósságállománya 45 milliárd 100 millióról 43 milliárd 300 millióra csökkent.

A veszprémi kórházat is irányító Rácz Jenőt meglepte a hír, mert nem az adósságállomány növekedését prognosztizálták.

A tényekkel nem célszerű vitatkozni, de valószínűnek tartjuk, hogy ez a változás nem a jobb gazdasági helyzet, inkább az átütemezett adósságoknak köszönhető - mondta.

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a napi problémák ezzel együtt sem enyhültek. Egyhavi finanszírozás hiányzik a rendszerből, ezt haladéktalanul pótolni kéne a rendszerbe.

Nem érzem, hogy a feszültség csökkent volna, sőt az egészségügyi intézmények azt jelzik, hogy nem tudják finanszírozni az adósságot, és egyes helyeken a beszállítók csak készpénzért tudnak szállítani - mondta Rácz Jenő.

Írtak az államtitkárságnak is levelet, amelyben jelezték a probléma sürgős megoldásának az igényét.

Rácz Jenő továbbra is korrekt együttműködést vár az államtitkárságtól, "pénzt viszont ők sem tudnak teremteni". Az egészségbiztosításban meglevő relatív szufficit, az kellő lehetőséget biztosít az ágazat számára ahhoz, hogy a problémát megoldják.

Hanganyag: Farkas Dávid

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×