A kormányfő beszédében kifejtette: az évek óta tartó világválság aligha orvosolható a jelenlegi keretek között, alapvető fordulatra van szükség, mert nemcsak gazdasági, pénzügyi, ökológiai válság dúl, hanem szellemi is, és valószínűleg ez a többi válság alapja. "A teremtőjétől elszakadt embernek bomlik a hite, az erkölcse, a családja, a társadalma. Önző lesz, és pillanatnyi érdekeit többre tartja az igazságnál. (...) Megtapasztalhatjuk ezt manapság is a devizaadósok megsegítésének akadályozásában" - mondta.

Mint fogalmazott, az ország hajója egy hosszan tartó és egyelőre végeláthatatlan válság viharában imbolyog a nyugati világ összes országának hajójával együtt, és egy sem, a legnagyobbak sem mondhatják, hogy biztosan elkerülik a jéghegyet vagy a zátonyt, ráadásul a hajósok között sem felhőtlen a viszony.

A magyar kormány sem képes csodákra - folytatta -, "nem nyújtózkodhatunk tovább, csak ameddig a takarónk ér, és ezt a takarót is állandóan szaggatják a nemzetközi valutapiacról idecsapó inflációs hullámok, amelyek eddig hogy, hogy nem soha nem sodortak a mi fedélzetünkre arannyal telt kincses ládákat".

Elfogyóban van a cselekvés

Orbán Viktor szerint a cselekvés és a tettek lehetőségét kell hangsúlyozni. Először azt kell tisztázni - emelte ki -, hogy "mi keresztények vagyunk", sőt - az antalli felfogás szerint - aki európai, az keresztény, mert keresztény kultúrában nevelkedett, kereszténynek lenni pedig annyit jelent, mint cselekedni. A keresztény kultúra a cselekvés kultúrája, a cselekvés az, ami szilárd alapot biztosított az európai civilizáció számára. Ma azonban elfogyóban van a cselekvés, elveszett a tett, a cselekvő, dolgos és munkát végző ember tisztelete a civilizációból. Éppen az veszett el, ami Európát és a Nyugatot nagy és győztes civilizációvá tette, a cselekvés tisztelete - vélekedett, hozzátéve, hogy ez a legtöbb mai baj alapvető forrása, ez vezetett az európai országok "iszonyatos eladósodásához", a csőd felé csúszó gazdaságokhoz, a nihilizmus, a cinizmus elterjedéséhez, a deviancia, a bűnözés és a szélsőségek elharapódzásához.

Az "új idők utópiái" az európai civilizáció szívét sebezték meg a cselekvés- és munkaellenességgel - fogalmazott, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az az utópia "csúfos véget ért", amely a fedezetlen kölcsönt és a munka nélküli, spekulatív gyarapodást hirdette, vagyis véget ért a bankárok és a hitelek korszaka, ám mégis sokan "próbálnak kapaszkodni a kipukkadt léggömb foszlányaiba", és úgy gondolják, jól lehet boldogulni munka nélkül is.

Vissza kell térni a cselekvés útjára, vissza kell adni a tettek rangját, helyre kell állítani a munka státuszát, a munkát végző emberek megbecsülését - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ezért tesznek meg mindent az új munkahelyek teremtése érdekében, ezért akarnak mindenkit visszavezetni a munka világába, és ezért kell kimondani, hogy nem helyes, ha munkaképes, életerős, egészséges emberek munka nélkül akarnak jövedelmet kapni az államtól. Kiemelte ugyanakkor például azt, hogy megvédik a magyar családok otthonait, "akik egy hazugságra épülő korszak áldozataivá váltak, és a bankok immár olyan pénzt követelnek vissza tőlük, amit sosem adtak oda nekik".

Mint mondta, a legerősebb, leghatékonyabb cselekvő közösség a nemzet, "a nemzetek nélküli nemzetköziség utópiája is szétfoszlott". Magyarország megújulásának is a sikeres XXI. századi magyar nemzet megteremtése a célja, amely sikeres magyar nemzet rendet és biztonságot jelent minden törvénytisztelő tagja számára; amely mindenkinek tud értelmes munkát adni, amelyből el is lehet tartani egy családot, sőt aki szorgalmas, az gyarapodhat is; amely gondoskodik az idős emberekről, és valódi lehetőséget nyújt a felnövekvő nemzedékeknek; és ahol munkából lehet saját otthont teremteni, amelyet azután senki nem vehet el. Szerinte a XXI. századi magyar nemzet attól lesz sikeres, hogy hisz a tettekben és a cselekvésben, az emberek erős, felelős, összetartó közösségében.

"Mi ezen az úton indultunk el, erősek vagyunk, és senkinek nem hagyjuk, hogy a +görög útra+ visszalökje hazánkat - jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva: 2012-ben reális cél, hogy Magyarország elrugaszkodhasson az európai válságzónától.

A miniszterelnök beszédét azzal zárta, hogy ha "a KÉSZ a Szentírás szavait, az örökkévaló mércét, az új ég és az új föld mércéjét kínálja fel a megújuló Magyarországnak - békességben, tisztán és feddhetetlenül -, akkor a magyar kormány nevében én ezt csak üdvözölhetem és megköszönhetem, sőt azt mondhatom, hogy Magyarországnak ma éppen erre van a legnagyobb szüksége".

Kövér: Mindenkire szükség van

A kereszténységre szüksége van Európának és szüksége van Magyarországnak - mondta Kövér László, a KÉSZ országos kongresszusán.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte, szükség van mindenekelőtt azokra az értékekre, amelyek mentén az európai ember mindig is boldogult. A kereszténység története sok-sok emberi példát állít elénk arról, hogy érdemes így élni - fűzte hozzá.

Az igazság szabadsága nélkül nincs és nem is lehet megújulás, de a változásnak mindenekelőtt a lelkekben kell végbemennie - emelte ki Kövér László, hangsúlyozva: mindenkire szükség van.