Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
339.88
bux:
137986.81
2026. november 20. péntek Jolán

Orbán: Az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket

A jövő év január elsejétől az állam átveszi a megyei önkormányzati intézményeket - ismertette a miniszterelnök annak a megállapodásnak a tartalmát, amelyet a 19 megyei közgyűlési elnökkel írt alá hétfőn.

Orbán Viktor újságíróknak elmondta: az állam átveszi a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adósságot is, amelynek rendezéséről, esetleges átütemezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel, azaz a bankokkal.

A kormányfő az egységes fellépés remélt előnyét érzékeltetve közölte: az a véleményük, hogy ha az állam tárgyal, jobb feltételekkel tudják megoldani a kezelhetetlenné vált adósság sorsát, mintha ezeket a tárgyalásokat 19 megye széttagoltan folytatná. Hangsúlyozta ugyanakkor: a magyar bankrendszer vállára már sok terhet tettek, ezért óvatosan kell eljárniuk, a hitelintézetek szempontjait is figyelembe kell venniük, hiszen a gazdaság finanszírozásához hitelre és így bankokra is szükség van.

Szavai szerint a megállapodás végrehajtásáról szóló törvényeket még az ősz folyamán beterjesztik, a települések egészségügyi és oktatási intézményeinek átvételéről pedig ágazati jogszabályokban rendelkeznek.

A kormányfő szerint a megyei önkormányzati intézmények állami kézbe vételéről szóló döntéssel egy húsz évvel ezelőtti, a rendszerváltáskor elkövetett hibát javítottak ki, és minden remény megvan arra, hogy a központi gazdálkodással a kincstár az adósság újratermelődését meg tudja akadályozni.

Eddig az embereknek nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó intézmények fenntartásáért felelős megyék kevesebb pénzt kaptak, mint amennyi a feladataik ellátásához kellett volna, a megyei közgyűlések emiatt "nyakig eladósodtak"; a megállapodás felszámolja ezt a tarthatatlan helyzetet - érvelt a rendszerváltáskor kialakított közigazgatási és kormányzati intézményrendszert átszervező, több mint féléves tárgyalássorozat eredményeként létrejött egyezség mellett Orbán Viktor.

Hozzátette, a megyei önkormányzatok kiszabadulhatnak az adósságcsapdából és erőiket a településfejlesztésre fordíthatják, a fejlesztési források elosztásáról ugyanis a jövőben a megyei közgyűlések döntenek majd.

Az átszervezés szükségességét alátámasztó okként sorakoztatta fel a miniszterelnök azt is, hogy a jelenlegi rendszerben jelentős színvonalbeli különbségek alakultak ki az egyes megyék között a szolgáltatások tekintetében. Kitért továbbá arra, hogy a megyei irányítású közintézmények sok tízezer embert foglalkoztatnak, akiknek a jövője bizonytalan volt. A kormányfő úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy ennek a megállapodásnak az eredményeképpen jelentősen nő az érintett intézményekben dolgozók és azok biztonsága is, akik ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik.

Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, nem könnyű szívvel hozták meg a felek ezt a döntést, amely mögött különböző érdekek és egyéni sorsok állnak, de szükség volt a megállapodásra, amely annyit ér majd, amilyen tartalommal megtöltik. A részletekről - mint jelezte - még sok tárgyalásra lesz szükség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Több mint 35 ezer európai hal meg évente rezisztens fertőzések miatt, a legveszélyesebb baktériumok pedig egyre gyakoribbak – Magyarországon is romlik a helyzet

Több mint 35 ezer európai hal meg évente rezisztens fertőzések miatt, a legveszélyesebb baktériumok pedig egyre gyakoribbak – Magyarországon is romlik a helyzet

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az európai antibiotikum-napon azonnali fellépést szorgalmazott a rezisztens baktériumok további terjedése és a kezelési lehetőségek szűkülése miatt. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az antimikrobiális rezisztencia (AMR) azt jelenti, hogy a baktériumok és más kórokozók ellenállnak a gyógyszereknek, így a hétköznapi fertőzések és a műtétek is veszélyesebbé válnak. A WHO szerint 2023-ban a világon a laborban igazolt bakteriális fertőzések nagyjából hatodánál nem hatott az antibiotikum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×