A magyar lakosság számottevő része, mintegy fele ma már egyértelműen befektetésnek tekinti az egészség célú ráfordításokat, és meg van győződve arról, hogy egészségéért saját maga teheti a legtöbbet. Nemcsak a magasabb jövedelműekre igaz ez, de minden fogyasztói rétegben megfigyelhető, hogy jelentős összegeket költenek az egészség megőrzésére és visszaszerzésére.

A magyar lakosság ma már jelentős összeget, éves szinten közel 2.254 milliárd forintot fordít az egészségére. Ennek legnagyobb része - 1.252 milliárd forint - a gyógyhatásúnak és egészségesnek tartott termékekre, egészségfejlesztésre, gyógyszerre és különböző gyógyászati termékekre kiadott összeg, az egészségügyi ellátásokra - ide értve a magánellátásra, kiegészítő szolgáltatásokra, hálapénzre, de a kórházba bevitt ételre is - összességében 381 milliárd forint, egészséges étkezésre 315 milliárd forint és különböző, egészséges életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra 306 milliárd forint a teljes éves lakossági ráfordítás - derül ki a GfK Hungária és a TÁRKI Egészséggazdasági Monitor felméréséből.

A fogyasztói vélekedések és a vásárlási gyakorisági adatok azt mutatják, hogy az alternatív egészségügyi megoldásoknak egyre nagyobb szerep jut. A lakosság nem egészen fele (48 százalék) hisz a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslásban és gondolja azt, hogy a receptre felírt gyógyszerek mindig a leghatékonyabbak (44 százalék). Ugyanakkor a lakosság több mint egyharmada (38 százalék), ha csak teheti, a természetes gyógymódokat választja, további egynegyede (24 százalék) pedig elsősorban alternatív gyógymódokat alkalmaz. Saját bevallása szerint a lakosság egyharmada (31 százalék) vett már igénybe különféle alternatív megoldásokat, amelyek közül a homeopátia (15 százalék), valamint a fény- és színterápia (8,5 százalék) vezet. Ez utóbbi arány egyébként négyszerese a népbetegségnek számító cukorbetegséggel rendszeresen diabetológushoz járó páciensek arányának (2 százalék).

Az egészségbe történő befektetés növekvő szerepét jól mutatja, hogy a magasabb szintű, professzionálisabb ellátásért a lakosság 55 százaléka hajlandó többet fizetni, továbbá 35 százalék hajlandó többet áldozni az egészségesnek mondott termékekért (élelmiszerekért, párásítóért, biopárnáért, cipőért, stb.). Csaknem ugyanennyien (34 százalék) tesznek ma többet a betegségek kialakulásának megelőzéséért mint egy évvel korábban és 28 százalék gondolja úgy, hogy érdemes többet költenie az egészségére, mint egy évvel korábban. A lakosság 15 százaléka kifejezetten sok időt és pénzt fordít egészségmegőrzésre.

"Összességében az a kép alakult ki az adatok elemzése során, hogy a magyar lakosság legnagyobb része megtette az első lépéseket a befektetés szemléletű egészségmagatartás megvalósítása felé, amit a gazdaságpolitika és az egészségpolitika is követni igyekszik, bár egyelőre kisebb lépésekkel" - mondta . Lantos Zoltán, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.