Infostart.hu
eur:
363.99
usd:
330.72
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Kőbe vésett a felsőoktatási törvény tervezete?

Több egyetemvezető egyeztetést sürgetne a felsőoktatási törvény tervezetéről. Azok viszont, akik voltak már egy ilyen konzultáción, azt mondják, az oktatási államtitkárság nem akar változtatni a koncepción.

Hat nagy egyetem vezetése közös nyilatkozatban kért egyeztetést a felsőoktatási törvény koncepciójáról. Mint írják: azt szeretnék, ha a tervezet csak azután kerülne a kormány elé, hogy azt a megfelelő fórumok véleményezték.

A BME, az ELTE, a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem vezetése úgy véli: az ország érdekeit az szolgálja, ha a fiatal diplomások itthon kamatoztatják tudásukat, de ennek ösztönzésére szerintük az elsődleges eszköz a tartalmas életpályamodellek kialakítása.

Mint ismert, az államtitkárság elképzelései szerint szerződést kötnének a hallgatókkal, akiknek az ingyenes képzésért cserébe vállalniuk kell, hogy bizonyos ideig Magyarországon dolgoznak.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke, Nagy Dávid szerint ez valójában röghöz kötés. "Az államtitkárság által javasolt szerződés nem garantálja, hogy a hallgató itthon el tud majd helyezkedni, azt pedig pláne nem, hogy a szakmájában. Ez tulajdonképpen az én fogalmaim szerint röghöz kötés" - mondta az InfoRádiónak.

Az egyetemvezetők az írásos állásfoglalás szerint egyetértenek azzal, hogy az államilag támogatott keretszámok meghatározásánál figyelemmel kell lenni a munkaerő-piaci igényekre, de ezeket szerintük nem a pillanatnyi állapot alapján kell megfogalmazni.

Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár korábban az InfoRádiónak azt mondta: a jövőben lehetnek olyan szakok, ahol csak költségtérítéses képzés lesz, de erről az elképzelésről még nincs végső döntés. "Bizonyos keretek megmaradhatnak, de az is lehet, hogy lesznek olyan területek, ahol csak önköltséges képzés folyik majd. A keretszámok szakonkénti elosztása ezután minden évben, a törvény felhatalmazása alapján, a társadalmi igények, az ország gazdasági teljesítőképessége alapján, évről évre kerül meghatározásra" - fogalmazott.

A koncepcióban szerepel az is, hogy aki nem éri el a 2,5-es átlagot, annak önköltségen kell folytatnia tanulmányait. Nagy Dávid HÖOK-elnök szerint az államtitkárság bújtatott formában ismét bevezeti a tandíjat. "Nem tudom, használhatok-e más kifejezést, mint azt, hogy tandíj" - jelentette ki.

Kedden az államtitkárság egyeztetésre hívta a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete képviselőit. A Rektori Konferencia elnöke az InfoRádiónak azt mondta: jövő kedden ülésezik a testület, ezután tájékoztatják a sajtót az észrevételeikről.

Nagy Dávid viszont azt mondta: egyetlen kérdést kivéve, ami az államilag finanszírozott és önköltséges képzés közti átjárhatóságot módosítaná, az államtitkárság nem volt vevő a javaslatokra. "Választ nem kaptunk, azt viszont közölték, hogy ez egy elfogadott koncepció, amin változtatni már nem lehet."

A távirati iroda úgy tudja: a tervezet kodifikált változata jövő héten, szerdán kerülhet a kormány elé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Több mint hatvan, a HVG által a NER-hez sorolt vállalkozás került be a 2025-ös rangsorba, amely az 500 legnyereségesebb magyarországi céget sorolja fel, az árbevételi toplistán viszont csak 37 ilyen társaság szerepel. A lap által részletesen vizsgált 49 cég adózott nyeresége egy év alatt 13 százalékkal, 733 milliárd forintra nőtt, tulajdonosaik pedig mintegy 125 milliárd forint osztalékot kaptak. A legtöbb listázott vállalkozás Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a vállalkozóra jutó osztalék az autópálya-koncessziós cégek nélkül is meghaladta a 40 milliárd forintot. Kiemelkedő profitot ért el a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros M1 Útépítő is, miközben a 49 cég eredménytartaléka már mintegy 1200 milliárd forintra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×