Infostart.hu
eur:
386.39
usd:
332.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia

Kőbe vésett a felsőoktatási törvény tervezete?

Több egyetemvezető egyeztetést sürgetne a felsőoktatási törvény tervezetéről. Azok viszont, akik voltak már egy ilyen konzultáción, azt mondják, az oktatási államtitkárság nem akar változtatni a koncepción.

Hat nagy egyetem vezetése közös nyilatkozatban kért egyeztetést a felsőoktatási törvény koncepciójáról. Mint írják: azt szeretnék, ha a tervezet csak azután kerülne a kormány elé, hogy azt a megfelelő fórumok véleményezték.

A BME, az ELTE, a Semmelweis és a Debreceni Egyetem, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem vezetése úgy véli: az ország érdekeit az szolgálja, ha a fiatal diplomások itthon kamatoztatják tudásukat, de ennek ösztönzésére szerintük az elsődleges eszköz a tartalmas életpályamodellek kialakítása.

Mint ismert, az államtitkárság elképzelései szerint szerződést kötnének a hallgatókkal, akiknek az ingyenes képzésért cserébe vállalniuk kell, hogy bizonyos ideig Magyarországon dolgoznak.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke, Nagy Dávid szerint ez valójában röghöz kötés. "Az államtitkárság által javasolt szerződés nem garantálja, hogy a hallgató itthon el tud majd helyezkedni, azt pedig pláne nem, hogy a szakmájában. Ez tulajdonképpen az én fogalmaim szerint röghöz kötés" - mondta az InfoRádiónak.

Az egyetemvezetők az írásos állásfoglalás szerint egyetértenek azzal, hogy az államilag támogatott keretszámok meghatározásánál figyelemmel kell lenni a munkaerő-piaci igényekre, de ezeket szerintük nem a pillanatnyi állapot alapján kell megfogalmazni.

Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár korábban az InfoRádiónak azt mondta: a jövőben lehetnek olyan szakok, ahol csak költségtérítéses képzés lesz, de erről az elképzelésről még nincs végső döntés. "Bizonyos keretek megmaradhatnak, de az is lehet, hogy lesznek olyan területek, ahol csak önköltséges képzés folyik majd. A keretszámok szakonkénti elosztása ezután minden évben, a törvény felhatalmazása alapján, a társadalmi igények, az ország gazdasági teljesítőképessége alapján, évről évre kerül meghatározásra" - fogalmazott.

A koncepcióban szerepel az is, hogy aki nem éri el a 2,5-es átlagot, annak önköltségen kell folytatnia tanulmányait. Nagy Dávid HÖOK-elnök szerint az államtitkárság bújtatott formában ismét bevezeti a tandíjat. "Nem tudom, használhatok-e más kifejezést, mint azt, hogy tandíj" - jelentette ki.

Kedden az államtitkárság egyeztetésre hívta a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete képviselőit. A Rektori Konferencia elnöke az InfoRádiónak azt mondta: jövő kedden ülésezik a testület, ezután tájékoztatják a sajtót az észrevételeikről.

Nagy Dávid viszont azt mondta: egyetlen kérdést kivéve, ami az államilag finanszírozott és önköltséges képzés közti átjárhatóságot módosítaná, az államtitkárság nem volt vevő a javaslatokra. "Választ nem kaptunk, azt viszont közölték, hogy ez egy elfogadott koncepció, amin változtatni már nem lehet."

A távirati iroda úgy tudja: a tervezet kodifikált változata jövő héten, szerdán kerülhet a kormány elé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×