Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

Czomba: Nem a közmunkaprogram javítja a foglalkoztatási statisztikát

A Start-program keretében a következő években már több százezer embernek szeretne tartós közmunkát biztosítani a kormány - hangsúlyozta Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy nem a szezonális, és nem is a közmunkák teremtettek közel 44 ezer új munkahelyet Magyarországon. Ennek döntő része a versenyszférában keletkezett.

Számos településen indult már meg mintaprojekt, az eredményük már a jövő évben látszani fog és példát ad - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben indulnak majd újabbak - tette hozzá.

A cél az értékteremtő attitűd megteremtése, amellyel azok is motiválttá tehetőek, akik részt vesznek a munkában. "Az nem megy, hogy valakinek azt mondják: kapsz 78 ezer forintot, itt egy seprű, de bujkálj egész nap a falusiak elől, hogy ne idegesítsd őket azzal, hogy közmunkásként nem csinálsz semmit. Ez nem vezet sehová" - fogalmazott az államtitkár.

Jelenleg nagyjából 560 ezer regisztrált álláskereső van Magyarországon. Közülük mintegy 240 ezer semmilyen ellátást nem kap, körülbelül 170 ezren részesül bérpótló juttatásban (28.500 forint), és nagyságrendileg 150 ezer álláskeresési ellátásban - sorolta az államtitkár, aki szerint azt nem is tudni, hány ember nincs regisztrálva, pedig munkanélküli.

A közmunkaprogramok elsőrendű célcsoportja azok köre, akik bérpótló juttatásban részesülnek

Nem a közmunka javítja a statisztikát

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára az InfoRádió Arénájában elmondta: a munkanélküliségi ráta tekintetében Magyarország azonos szinten van például Svédországgal, a foglalkoztatási mutatók viszont már lényegesen különböznek.

Lényeges a munkanélküliségi ráta, de sokkal fontosabb a foglalkoztatási adat - hangsúlyozta. Összehasonlításképpen emlékeztetett arra, hogy Svédországban 8,5 százalék körüli a munkanélküliség, nálunk a legfrissebb OECD-adat alapján 10,1 százalék - ha a kettőt összevetjük, majdnem azt mondhatjuk, hogy közelítünk a svédekhez - mondta. Ám ha a foglalkoztatási adatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy ez a ráta Svédországban 72 százalék - nálunk viszont 55-56 százalék. "Itt van a baj, ezen belül is a termelőszféra foglalkoztatottságában" - fogalmazott. Vagyis 3,7-4 millió ember tartja el az egész országot. A közvetlenül a termelőszférában foglalkoztatottak száma pedig mindössze 1,2 millió.

A 24-45 éveseket illetően a magyar foglalkoztatási ráta kicsit tér el az uniós átlagtól, de a pályakezdőknél és az 55 év felettieknél, az alacsony iskolai végzettségűeknél óriási a baj, és hatalmasak a területi különbségek is - magyarázta.

Megnyugtató ugyanakkor, hogy a KHS adatai szerint az előző év azonos időszakához képest 43 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak köre, ráadásul döntően a versenyszférában - tette hozzá, vagyis nem a közmunka-programok, és nem is a szezonális munkák javítják a statisztikát.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!

Hanganyag: Kocsonya Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában
„Őrült ámokfutás”

Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában

Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte szombat esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.

Hiszti, nyafogás, túlérzékenység – Túl könnyen ráöntik a felnőttek a gyerekekre az ítéletet

A 14–19 éves magyar fiatalok több mint harmada rendszeresen szorongva kezdi a napját az UNICEF Magyarország megbízásából készült kutatás szerint. Az iskolai és családi elvárások mellett a kortárs bántalmazás is megterheli őket, miközben sokan attól tartanak, hogy nem veszik komolyan a problémáikat. Az InfoRádió Szepesi Dominikát, az UNICEF Magyarország munkatársát kérdezte.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Drámai fordulat a munkaerőpiacon: a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát

Drámai fordulat a munkaerőpiacon: a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát

A 2008-as pénzügyi válság után Nyugat-Európában már sok évvel ezelőtt megjelentek azok a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel ma a magyar pályakezdők is szembesülnek. A csökkenő számú belépő munkahely (amit esetünkben főként a mesterséges intelligencia térnyerése okoz) egyre nehezebbé teszi a fiatalok elhelyezkedését Magyarországon, miközben a vállalatok mind nagyobb elvárásokat támasztanak a friss diplomásokkal szemben. A most kibontakozó folyamatok alapjaiban alakíthatják át a foglalkoztatást: a biztos, kiszámítható munkahelyek helyét egyre inkább az időszakos és bizonytalan munkalehetőségek vehetik át. A hazai pályakezdők egy jelentős része így lehet, nem fogja elérni szülei életszínvonalát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×