A katonai ügyészség 2012. január 1-jétől "a magyar ügyészség szerves részeként, attól nem elkülönülve" végzi tovább munkáját. A katonai ügyészek jogállásukat megőrzik, de a jövőben nemcsak katonai, hanem más bűncselekmények felderítését, illetve vádképviseletét is végzik majd, központi irányításukat pedig a Központi Nyomozó Főügyészség látja el - mondta a legfőbb ügyész a 10. budapesti nemzetközi katonai büntetőjogi konferencián.

A katonai ügyészek jogállásukat megőrzik, regionális szervezetben működnek tovább, de a jövőben nemcsak katonai bűncselekmények felderítését, illetve vádképviseletét végzik katonák, rendőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók, nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak esetében, hanem más ügyekben is eljárnak, központi irányításukat pedig a Központi Nyomozó Főügyészség látja majd el - fejtette ki Polt Péter.

Jelenleg a katonai ügyészség szervezetében van öt regionális katonai ügyészség, a budapesti, a debreceni, a kaposvári, a győri és a szegedi, továbbá a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a Katonai Főügyészség.

A konferencia megnyitóján a legfőbb ügyész beszélt arról, hogy egy rohanó társadalomban folytonos megújulásra van szükség, és ami tegnap még jó volt, az ma már nem biztos, hogy elegendő. Az elmúlt évtizedekben az egységes igazságszolgáltatás számos átszervezésen ment keresztül, de a különálló katonai ügyészi szervezet, tekintettel a fegyveres és rendvédelmi szervek fegyelmének, rendjének fontos szempontjára, eddig megmaradt. A katonai ügyészi szervezet különállásának jövő év eleji megszüntetésénél a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának fokozása és az elkülönült katonai ügyészi szervezet problémája volt az elsődleges szempont.

A Katonai Főügyészség és a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság által a Magyar Bíróképző Akadémián szervezett jubileumi konferencia címe Katonai bűnök szóban és írásban, két témája pedig a jelentési, igazmondási kötelezettség és az önvádra kötelezés tilalmának dilemmája, illetve a szólásszabadság és érdekvédelem a fegyveres erők, rendészeti testületek működésében.

A konferencia témáiról szólva Polt Péter kiemelte: fontos kérdés az emberi jogok védelme, illetve egy állam, szervezet hatékony irányítása közötti egyensúly, a helyes arányok kialakítása. A hierarchikus rendben működő szervezetek életében ez a kérdés gyakran, esetenként különösen élesen vetődhet fel. Mindenkor irányadó az 1950-es római emberi jogi egyezmény, illetve az adott állam jogrendje, például hogy a szólásszabadság csak a törvényben meghatározott esetekben korlátozható. Az egyes országokban kialakult eltérő szabályozások kölcsönös megismerése is hasznos lehet a problémák kezelésében.